Századok – 1985
Dokumentumok - Tilkovszky Loránt: Ellenzéki törvényhozók memorandum-akciója 1942/43 telén I/152
192 DOKUMENTUMOK. és nem germán mintájú fajvédelem szemszögéből. Harmadik beszédem egy interpelláció volt, a délvidéki atrocitások ügyében, melyet csak részben tudtam elmondani, mert imrédysta és nyilas elemek olyan zenebonát csaptak s olyan tömeghisztériát keltettek — Prokopecz, Kadlecz,50 Piukovich, Rajniss, Kalmár (vormals?), Bógner, Mosonyi (vormals?), Hendrey (vormals?) — hogy beszédemnek csak egyharmad részét tudtam elmondani. Interpellációm el nem mondott részét is mellékelem. Mindezt főleg azért, hogy méltóztassál látni: vakmerő rágalom volt, hogy én a honvédséget vagy a csendőrséget sértegettem. Még a hadbírósági vizsgálat során is bűnösnek talált és bűnösnek igazolódott Zeidner altábornagyot is csak nagyon mértékkel aposztrofáltam, pedig közönséges tömeggyilkosnak is mondhattam volna, ami valójában, meggyalázója dicső múltú és dicső nevű honvéd hadseregünknek, mert a maga hadtestparancsnoki rangjával és tekintélyével fedezte ártatlan asszonyok, gyermekek, öregek legyilkolását és kirablását. Ezt is mondhattam volna, ha az igazat nyersen akartam volna megmondani. És elmondhattam volna azt is: előre tiltakozom az ellen, hogy a magyar honvédség és a másfélezer éves magyar katonai dicsőség bármiképpen is összekapcsoltassék néhány szadista árja gonosztettével. Nem ezt tettem, mert jól tudom, mi való a nyilvánosság elé és mi nem. Annak idején, még januárban vagy február elején, részletes emlékiratban fordultam Főméltóságú Kormányzó Urunkhoz,5 1 s abban részletesen elmondottam, mi történt a zsablyai, titeli járásban és Újvidéken, fölvetettem előtte a politikai és büntetőjogi felelősség kérdését nemzetünk és országunk érdekében, kérve kértem a Kormányzó Urat, büntettesse meg a bűnösöket, állíttassa helyre a jogrendet, és teremtessen békét déli határainkon, ahol nemzetünk és államunk sorsa fog eldőlni. Őfőméltósága olyan kegyes volt, hogy engem hivatott, és hosszú kihallgatáson meghallgatott.52 A felsőházban nem kisebb ember, mint Bethlen István gróf tette szóvá hasonló módon ezeket a dolgokat, majd Prónay György báró. Azóta a kiváló Babos József alezredes hadbíró vizsgálata és megállapítása során szóról szóra beigazolódott mindhármunk igazmondása. Zeidner altábornagy csak azzal menekült az akasztófától, hogy a volt honvédelmi miniszter, nyilván a vezérkari főnök Szombathelyi vezérezredessel — értesülésem szerint — meggyőzték Kormányzó Urunkat arról, hogy a katonai fegyelem érdekében törölni kell Zeidner altábornagy pőrét. Szerintem végzetes is lehet ez a pertörlés mind a nemzet, mind Kormányzó Urunk szempontjából. Ide mellékelem a lehető legjobb és abszolút hitelt érdemlő forrásból — hajlandó vagyok Előtted meg is nevezni a forrást szükség esetén — az Amerikai Egyesült Államokban lejátszódott szomorú események leírását, melyek során szegény Eckhardt Tibor, nyilván el sem tudván képzelni, hogy magyar katonák asszonyokat és 50 Prokopecz József és Kadlecz Antal a felvidéki átcsatolt területről behivott (szlovák) képviselők voltak a magyar országgyűlésben. 51 A szóban forgó emlékirat kelte: 1942. február 4. " 1942. február 16-án.
