Századok – 1985
Közlemények - Balázs Sándor: Jászi Oszkár és a „Revista Vremii” V/VI 1195
1206 BALÁZS SÁNDOR vállalnák, hogy szabadon közvetítik a szellemi javakat, és biztosítják a művelődési szervezetek egymás közötti kommunikációját. Ennek a szövetségnek ilyenféle nevet adhatnánk: A dunai népek kulturális szövetsége, s részt vehetne benne pártállásra és osztályhelyzetére tekintet nélkül bárki, aki őszintén demokrata, müveit, tiszteli a nemzeti lét szabadságát és meggyőződése: valamely népnek csak akkor biztosíthatják a szabadságot és függetlenséget, a munkát és művelődést, ha e javak minden nép számára szilárdnak bizonyulnak. A művelődés iránti igazi szeretet: íme, ez a vezérmotivuma ennek a tervnek; hiszen aki ragaszkodik saját népének kultúrájához, aki szereti és lelkéből tiszteli azt, az nem válhat más népek kultúrájának sem elnyomójává, sem elpusztítójává. Ha egyesíteni lehetne akár egy nagyon korlátozott számú csehszlovák, jugoszláv, román, ukrán, magyar és német nemzetiségű szellemi munkát, akit ez a gondolkodásmód hat át (az ipari és mezőgazdasági munka képviselői, akik odaadással és hozzáértéssel végzik munkájukat, természetesen szintén ebbe a kategóriába tartoznak), akkor bizonyára számos út nyílna e különböző népek egymáshoz való közeledése és kölcsönös megértése felé. Egy ilyen szövetségnek változatos kötelezettségei lennének. A Dunai Népek Kulturális Ligájának mindenekelőtt gondot kellene fordítania arra, hogy minden nemzetiség gazdasági, kulturális és társadalmi problémái igazi fényükbe kerüljenek, s ne torzítsák el őket imperialista és militarista hatások. Gazdasági és technikai szakosztályaiban a Liga tanulmányozná azokat az építő problémákat, amelyek a Duna menti népek életközösségéből fakadnak, s amelyek csakis mindegyikük segítségével oldhatók meg. A Ligának feladata lenne megkönnyíteni egyfelől a különböző nemzeti kultúrák kölcsönös egymásba hatolását, másfelől előkészíteni egy nemzetfeletti közös kultúra tartalmát, közelíteni az egyik nép igaz művelődési értékeit minden más néphez, mozgó kiállítások, irodalmi rendezvények és színházi előadások révén. így a kölcsönös érdeklődésből fokozatosan nemcsak külön-külön minden egyes nemzeti kultúrának kell majd profitálnia, hanem el kell jutni a szellemi értékek olyan cseréjéhez, amely lassan-lassan egy „szakadatlan művelődési körforgásba nő majd át". E célból a Ligának folyóiratot kell majd kiadnia a résztvevő minden nemzet nyelvén, e lap rendszeresen tájékoztatni fogja a nagyközönséget a Duna menti országokban jelentkező minden gazdasági, kulturális és politikai törekvésről és áramlatról. A Liga kongresszusait bizonyos időközökben a dunai államok különböző fővárosaiban fogják tartani, ezeken nemcsak a szervezet tagjai közötti személyi kapcsolatok válnak majd szorosabbá, hanem a jól előkészített nyilvános összejöveteleken ugyanakkor egyre inkább megpróbálják felkelteni az általános érdeklődést célkitűzéseik, erőfeszítéseik, s ezek megvalósítási lehetőségei iránt is. A Ligának energikus harcot kell majd folytatnia mindenféle elnyomás, soviniszta, nacionalista és imperialista áramlat ellen, kiemelve minden ország szolidáris érdekeit a munkában és a művelődésben.
