Századok – 1985
Közlemények - Szarka László: Jászi Oszkár szlovák kapcsolatai 1918 végéig V/VI 1168
1186 SZARKA LÁSZLÓ Kedves barátunk, kérem legyen szíves jó polgári, nem éppen konfesszionális színezetű aláírásokat gyűjteni. Pontos névaláírást és a foglalkozás megjelölését kérjük. A hangulat itt nagyon lelkes, a Tisza-meeting fiaskója teljes. Azonnali intézkedést kérünk. Bajtársi üdvözlettel a bizottság nevében Jászi Oszkár (lehetőleg nem nemzetiségi aláírásokat kérünk.5 7 ) IX. Budapesten, 1911. szeptember 15-én (gépelt másolat) (H. Sz.) Igen tisztelt Uram! A nemzeti kérdésről írt könyvem5 8 sajtó alá rendezésekor úgy látom, hogy a problémának egy fontos tény-kérdését kellő statisztikai felvételek hiányában pontosan megállapítani nem lehet. Ugyanis rendkívül fontos volna tudni azt, hogy Magyarország fő nemzetiségei mily nagy értelmiségi középosztállyal rendelkeznek. E hiány pótlására azzal a kéréssel fordulok Önhöz, mint aki nemzete gazdasági és kulturális mozgalmait hosszú évek során figyelemmel kíséri és irányítja, szíveskedjék tudomásomra hozni, hogy hozzávetőleg mily nagynak tartja a tót (kézírással — az áthúzott gépelt szerb szó fölé írva — Sz. L.)5 9 művelt középosztályhoz tartozó egyének számát? A művelt középosztály alatt az intelligenciát értem, vagyis mindazokat, akiknek nemzetiségi törekvéseiről tiszta fogalmuk van, ellenben mellékes, ha vajon mint a mozgalom kombattáns emberei szerepelnek-e, avagy jelenleg passzivitásban élnek. Vagyis, amit Öntől, igen tisztelt Uram, kérek, az hozzávetőleges felbecsülése volna a tót (az áthúzott szerb szó fölé kézzel írva — Sz. L.) papoknak, ügyvédeknek, orvosoknak, banktisztviselőknek, mérnököknek, tanároknak, tanítóknak, magán- és köztisztviselőknek, a nagy- és középbirtokosoknak, a nagyobb és művelt 57 A felkérő levél és a Világban közölt Nyílt levél tartalmából látható, hogy Jászi miért kért lehetőleg „nem nemzetiségi aláírásokat". Az általános választójog bevezetését többek közt épp a nem magyar nemzetek politikai térnyerésétől tartva halogatták, s helyette a magyar fölényt megőrző pluralista választójogi megoldást részesítették előnyben. Ennek figyelembevételével rendkívül érdekes, hogy a Milan Hodza körül tömörülő szlovák választójogi mozgalom — épp az idő tájt jelentkező — elbizonytalanodása (kiegyezési törekvések a kormánnyal, választási paktum megkötése Khuen-Héderváryékkal, a csehszlovák egység stratégiájának és a Ferenc Ferdinánd körüli „Műhellyel" meglévő kapcsolatok előnyben részesítése stb.) ellenére Peter Makovicky és az ugyancsak rózsahegyi Fedor Houdek személyében a több mint száz név közt két szlovák aláírója is akadt a magyarországi haladó értelmiség választójogi nyilatkozatának. Jászi Hodza és a többi szlovák, illetve román vezető választójogi álláspontját több alkalommal is elmarasztalta: „A nemzetiségi választók egy része joggal nélkülözte vezetői magatartásában a magasabb célok által irányított erélyt és messzelátást ..." Jászi bevezetője Horváth József Lajos: A választások és a nemzetiségi kérdés c. cikkéhez, H. Sz. 1910. II. köt. 50. 58 A nemzeti államok kialakulása és a nemzeti kérdés, Budapest 1912. 59 Jászi a vajdasági szerb radikálisokkal is kapcsolatot tartott fenn.
