Századok – 1985
Közlemények - H. Haraszti Éva: Kossuth mint angol újságiró V/VI 1157
1158 H. HARASZTI ÉVA rendszeresen jelentkezik írásaival lapunk hasábjain. Minden komoly és becsületes ember szeretné kivezetni országát biztonsággal a titkos diplomácia görbe útjairól, és szeretné, ha Anglia neve, amelyet annyira beszennyezett vezetőinek tévuralma, ismét az európai szabadság és politikai haladás jelképéül állna büszkén. De hogy ez megtörténhessen, ahhoz szükséges az uralkodóházak és nemzetek múlt és jelen helyzetének ismerete. Ez az ismeret nem özönölhet megbízhatóbb és ékesszólóbb forrásból, mint magától Kossuth Lajostól, akinek az élete a hazafiúság legmagasabb alakzatának megtestesülése, és akinek a közreműködését úgy tekintjük, mint számunkra megtiszteltetést és a liberális ügy számára jótéteményt." (The Atlas, 1855. március 10.) Egy hét múltán ugyanez a lap így buzdítja olvasóit: „A szabadság barátait hadd figyelmeztessük, hogy április első szombatján s attól kezdve minden héten az Atlas-ban Kossuth Lajos tollából és névaláírásával egy cikk jelenik majd meg. Vele közeli kapcsolatot teremtettünk. A magyar nép e kiemelkedő vezetőjének az írása értékes segítséget nyújt majd mindazok számára, akik a brit érdekekért és az európai szabadságért küzdenek, és ezért bízunk törekvéseikben, amelyekkel támogatni fogják Kossuthot, valamint az Atlas-t, azaz minden lehető módon elősegítik a lap példányszámának a növelését." (Uo. Márc. 17.) Majd ismét jóval egy hét múltán ezt olvashatjuk: „Kossuth Lajos első cikke következő számunkban jelenik meg. Számos barátunknak ismét köszönetet mondunk, hogy előfizettek erre az évre. Nem kételkedünk abban, hogy a királyság minden városában a jó emberek magukévá teszik e kiváló száműzött szíves fogadtatásának eme gyakorlatias módját, evvel is kifejezve, mily magasra értékelik nemcsak a lángeszét és hazafiságát, hanem szolgálatait is, hiszen írásaival a brit nép ügyét szolgálja." (Uo. Márc. 31.)2 Ez elismerő és buzdító szerkesztői felhívások után Kossuth jelentkezik bevezető cikkével a lap ígért április 7-i számában. Kossuth gondolatmenete a következő: Maga Palmerston is elismerte egykoron, hogy Angliában a külügyek vezetésének egyik nehézsége az, hogy a nép nagy többségét nem érdekli. Ennek az a következménye, hogy nagyobb alkalmakkor a felvilágosult elemek a társadalomban nem kaphatnak elég támogatást a közvéleménytől a brit birodalom méltóságának és biztonságának megőrzésére irányuló törekvésükben. A szabadságszerető közösség kezéből kicsúszik ezáltal a titkos diplomácia ellenőrzésének a lehetősége, a hatóságok döntési joga megnő, s ez precedensként szolgál már a további ténykedéshez. Kossuth ezután bírálja a korona előjogait, a parlamenti gyakorlatot, továbbá azt a gyakorlatot, hogy a nép ne szóljon bele a béke és háború kérdéseibe. A népképviseleti kormányzatban nem lehet a nép joga csupán vérének ontása, és nem lehet haszna egy már ratifikált szerződésnek a megvitatása. Kossuth sajnálná, ha megjegyzéseit, mint idegentől származót, félreértenék. Ez az idegen annak az országnak a jólétében a legnagyobb mértékig érdekelt, amely hontalan személyének védelmet nyújtott. S egy idegen talán madártávlatból helyesebb képet nyújthat az egészről, mint a zajló 2 The Atlas, 1855. március 10, 17, 31.
