Századok – 1985
Tanulmányok - Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében) V/VI 1079
1100 HANÁK PÉTER bizonnyal vannak objektív történeti, kulturális és pszichés alapjai. Rendkívül lényeges azonban, figyelmeztet rá Allport, „hogy ne keverjük össze a valóságos nemzeti karaktert azzal a képpel, mellyel az egyes népek egymás nemzeti karakterét leírják".63 Ez utóbbiban tények, tényfoszlányok kibogozhatatlanul keverednek többgenerációs előítéletekkel és értékeszményekkel. Ezt a szociálpszichológiai megállapítást konkrét néprajzi megfigyelések is alátámasztják. Etnográfusok szemléletesen leírják az erdélyi román és magyar parasztok gazdálkodásában, építkezési, lakberendezési és étkezési szokásaiban mutatkozó különbségeket.6 4 Meggyőző kutatás mutat rá a dunántúli sváb és magyar falusi közösségek eltérő mentalitására. Amíg a svábok takarékosak, racionálisan beosztok, szerényebb életvitelűek, addig a magyarok költekezők, presztízsorientáltak.6 5 Ugyancsak objektív adatok szólnak a zsidó népességnek az átlagosnál magasabb iskolázottságáról, műveltségi szintjéről. Ezek a tényleges különbségek azonban a másokról alkotott jellemképbe megkövült előítéletek prizmáján át kerülnek be. Más társadalmi csoportok, etnikai minoritások image-ának kialakulásában és sztereotípiává rögzítésében a következő főbb tényezők játszanak szerepet: 1. Elsődleges formáló tényező a saját csoportunk elhatárolódása minden más csoporttól, ami a csoportidentitás tudatosodásának alapfeltétele és a más-csoportról alkotott vélemények első konceptusa. Minthogy az egymással rendszeresen érintkező csoportok kapcsolatának tipikus esete a konfliktus, a saját pozitív identitásunk kiformálódása a más-csoport negatív képét vonzza maga után.6 6 Ha „mi" barátságosak, nyíltak, becsületesek, önzetlenek, rendesek vagyunk, akkor a „szomszéd" többnyire zárkózott, alattomos, haszonleső, rosszindulatú, piszkos, rendetlen stb. Az önkép és a másik képe közti kapcsolatnak ez a szabályszerűsége magyarázza, hogy az egymással állandóan súrlódó-ütköző közösségek a világ minden táján hasonló sztereotípiákat alakítanak ki egymásról. 2. Az elsődleges „impresszionista" képet rögvest születésekor árnyalja a formáló csoportok szociális helyzete és funkciója. Magyarországon például a birtokos nemesség, utóbb az „úri középosztály" rajzolta meg szlovák, ukrán, román, délszláv jobbágyokról, német polgárokról, zsidó házalókról és árendásokról. Nyilvánvaló, hogy a magyar nemes szemében bárminő jobbágyfi „a cseléd" vonásait viselte arculatán, tehát ostoba volt, piszkos, lusta, durva, faragatlan, alattomos, míg a 63 Allport, i. m. 189. 64 A magyarság néprajza. I. Tárgyi néprajz. írta: Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly. Bp. (1941)3. E miiben az életmód és a munkavégzés minden területére található összehasonlitó leírás. — Kisbán Eszter: A lepénykenyér a magyar népi táplálkozásban. Népi kultúra — népi társadalom. I. k. Bp. 1968. — Kisbán Eszter: A kenyér a táplálkozási struktúrában. Népi kultúra — népi társadalom. IV. k. Bp. 1970. 65 Andrássfalvy Bertalan: Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény. Series Historica. 64. Bp. 1972. 126—127. — Uö. Komló és peremközségei lakosságának történeti néprajza. Komló c. kötetben. Komló, 1978. 504—505. 66 Csoportdinamika, id. kötet 48—49. — Előítéletek és csoportközi viszonyok, id. kötet 12—13., 25—28., 33—38., 54—57., 66—67. Allport, i. m. 69—70., 83—85., 93—102., 185—189.
