Századok – 1985

Tanulmányok - Hanák Péter: A másokról alkotott kép. Polgárosodás és etnikai előítéletek a magyar társadalomban (a 19. század második felében) V/VI 1079

1086 HANÁK PÉTER —Asztad a gilempsek, hogy a Pódenstéd is: gefeiert, a zsidó —Az a különbség, hogy a Bodensted ist gefeiert, a zsidó is: meg auszig'feiert. — Ity mulladunk, ity disztelunk mink pedig ist herausgefeuert.* — így mulatunk, így tiszteljük mi a némed gulldurát." a német kultúrát. * Hasonló, sőt még összetettebb, zagyvább, de egyúttal jellegzetesebb beszédmodor jellemezte az asszimiláns zsidóság kétnyelvű csoportjait. A bevándorolt zsidóság első nemzedékei németül és héberül, vagy inkább a héberrel kevert zsidós-német dialektust, a jiddist beszélték, ezt vegyítették utóbb a magyarral. A magyar szavak ejtését különösen a zárt magánhangzók kedvelése, a labiális és dentális mássalhangzóknak az arameus-héber torokhangokká (gutturálisokká) változtatása (a sok k, kh, ch), a szórend felforgatása, a kérdező kifejtés, a vissza-, illetve rákérdezés, a kérdező-éneklő beszédmodor, a sok német és héber szó elegyítése jellemezte. A fent bemutatott Seiffensteiner Solomon például így sopánkodik, amikor egy kutya rátámad, és nem tudja elkergetni az utcai kövekkel:14 „Baland Pest. о kotyákot hodjnok fotni szobodan és a küvek Bolond Pest! A kutyákat hagyják futni szabadon és a kövek vonnok mekkütve." vannak megkötve. Az említett Zichy grófot, a hírhedt antiszemitát így figurázza ki. A birtokán lakó zsidók egyszer egy kis darab telket kértek tőle iskolának. A gróf a kérést elutasította:1

5 / „Osztót a telekt nem odhotom, mert küll nekem о porkhoz. Azt a telket nem adhatom, mert kell nekem a parkhoz. De hojd motosom, mengyire szivemen hordozom én az én ... De hogy megmutassam, mennyire a szívemen hordom az én zsidu hanfitársoimnak az ödjét, о helejett a hitvángy kis zsidó honfitársaimnak az ügyét, a helyett a hitvány kis * ki van dobva. 14

Tűnődések Seiffensteiner Salamontól. Uo. 1894. július 11. 15

Uo. 1894. okt. 14.