Századok – 1985

Folyóiratszemle - Brix Eduard: A cseh–német kiegyezés Budweisben IV/1073

1074 FOLYÓIRATSZEMLE felvenni a város cseh, ill. német lakosságát, s a kataszterek alapján kialakított nemzeti képviseletekre (kúriákra) kellene osztani a fő politikai képviseleti jogokat. A városi igazgatásban megfelelő számú cseh hivatalnokot kell alkalmazni. A nemzeti célú kiadások fölött a nemzeti kúriák döntenének, melyeknek korlátozott adókivetési joguk is lenne tagjaikkal szemben. Az iskolaügyet a nemzeti kúriák hatáskörébe kell utalni. Az emlékirat a morva kiegyezés hatását mutatja. A megegyezés létrejöttéig a csehek képviseletet követeltek a városi igazgatásban. 1907-ben egy városi tanácsosi helyet kaptak, s képviselethez jutottak a bizottságokban is. A budweisi tárgyalások természetesen egész Csehországban, sőt az egész osztrák birodalomrészben érdeklődést keltettek. A kormány segíteni igyekezett a tárgyalásokat, a cseh és a német résztvevők pedig saját elképzeléseiket remélték realizálni. A cseh javaslatokat továbbfejlesztve Zátka a kormánynak is emlékiratot készített, melyben a helyi hatóságok kétnyelvűségét, az iskolaügy nemzeti irányítását, s a választópolgárok nemzeti kúriákra való sorolását javasolta. A választási jegyzékek, az iskolai hovatartozás és a nemzeti célú adózás nyilvántartására német és cseh katasztert javasolt. A városi bizottságban a német és a cseh képviselők külön kúriákat képeznének, melyek önálló adókivetési joggal rendelkeznének (a nemzeti célú adók nem haladhatnák meg az összes kivethető adó 10%-át). A tervezet fölött eszmecsere kezdődött a csehek és a németek képviselői, valamint a belügyminisztérium részvételével. Kisebb változtatásokkal 1913 végére alakult ki a megállapodás, s a tervezetet Taschek és Zátka a cseh és német pártok vezetői elé terjesztették. Egyetlen kérdés maradt csupán tisztázatlan: tartományi törvényként, vagy uralkodói pátensként bx)csássák-e ki a megállapodást tartalmazó jogszabályt? Az I. világháború kitörése miatt azonban a megegyezés végrehajtására már nem került sor. (Österreichische Osthefte 1982. 2. 225-248.) H. V. A folyóiratszemlét írták: ifj. Barta János (B. J.), Heiszler Vilmos (H. V.J, Menyhárt Lajos (M. 1..), V. Molnár László (V. M. L.) és Sági Marianne (S. M.).