Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
1026 PÉTER KATALIN A műveltség legalsó színvonalán állók igényeinek kiszolgálására irányuló törekvés ugyanis vagy talán csak a kulturális érdeklődésük felkeltését célzó szándék nagyjából a protestantizmus eluralkodásával együtt alakult ki. A 16. század végi aranykor azzal az időszakkal esik egybe, amiben a lakosság körülbelül 80%-a valamelyik protestáns felekezethez tartozik. A két tény összefüggését vagy esetleg a szervetlen kapcsolatukat megint csak nagyon sok szempontból lehetne vizsgálni. így leginkább kézenfekvő az iskolák számbavétele lenne, mert a műveltség ügyét az iskolázás nélkül voltaképpen nem is szabadna tanulmányozni. És kétségtelen, hogy a kulturális aranykor kibontakozása mögött a tanításban végbement változások állnak. A változásokat pedig protestáns személyiségek mozgatták, hiszen az ország szinte teljes reformációjával az iskolák is az új egyházak ellenőrzése alá kerültek. Nagyon nehéz, illetve gyakorlatilag lehetetlen azonban a tananyag tartalmát kideríteni, mert a magyarországi viszonyok között nem rendelkezünk megfelelő mennyiségű, tehát általános képet nyújtó forrással. Jobb híján ily módon az aranykorban működő protestánsok kulturális tevékenységének átfogó bemutatását is a nyomdatermékek teszik lehetővé. Ezek az első pillantásra azt mutatják, hogy a protestantizmus eluralkodása és a műveltség egyidejű lendülete között egyáltalán nem egyértelmű az összefüggés. A népszerű nyomdatermékek szerzőinek és kiadóinak többsége ugyanis protestáns, többnyire egyenesen egyházi személy, de az általuk létrehozott művek nagyobb részét katolikusok is nyugodtan megírhatták vagy kiadhatták volna. Homéroszt, Plutarkhoszt, Trogus Pompeiust, Boccacciot például lelkük veszélyeztetése nélkül írhatták volna katolikusok könnyen olvasható, ponyván kínált magyar versekbe, mégis protestáns orvos,8 8 iskolamester,8 9 prédikátor,9 0 diák tette meg.9 1 A csodás Afrikáról, Ázsiáról, V. Károly távoli vállalkozásairól népszerű magyar formában verselni egyetlen katolikust sem tarthatott vissza vallási meggyőződése, mégis egy protestáns fejedelmi tisztviselő írt ilyeneket.9 2 A magyar múlt olyan híres régi alakjainak csodálata, mint Bánk bán, Toldi Miklós vagy Mátyás király, nem volt felekezeti hovatartozáshoz kötve, mégis protestáns úr,9 3 iskolamester,9 4 deák,9 5 írt róluk egyszerű emberek számára is érthetően. Mindent összevetve, nagyon feltűnő: a távoli múltra, csodás földrészekre, a legmagasabbrendű szépirodalomra, az élet kulturáltabb vitelének módjára nyíló ablakokat protestánsok vágták a magyar nép előtt. És ezzel bizonyosan tettek a műveltségért annyit, mint ha kezébe adják a bibliát. A katolikusoknál viszont, akik főként Telegdi Miklós személyében viszonylag sok naptárt, azon kívül azonban csak vallásos tárgyú könyveket adtak ki népszerűen, nem látszik ez, a viszonylag tudatlanok világi érdeklődésére irányult figyelem. 8 8 RMNy 388. 8 9 RMNy 385. 9"RMNy 341. 91 RMNy 380. 9 2 RMNy 327.; 351. 93 RMNy 349. 9 4 RMNy 338. 9 5 RMNy 297.
