Századok – 1985
Közlemények - Péter Katalin: A bibliaolvasás mindenkinek szóló programja Magyarországon a 16. század második felében IV/1006
BIBLIAOLVASÁS MAGYARORSZÁGON A 16. SZÁZADBAN 1021 A 16. században nem jelenik meg több kedvcsináló biblia. Már Székely István Zsoltárkönyv-e6 5 is szikár; alig díszítették. Sylvester bécsi kiadásából66 hiányoznak a képek; mindössze két iniciálé maradt. Később pedig az életbölcsességeket tartalmazó könyvek6 7 és Heltai Zsoltáija6 8 kijön ugyan nyolcadrét formában, ezeket azonban a kortársak inkább a „kézbe hordozó könyvek" közé sorolják, vagyis a mindennapok dolgaiban várnak belőlük is útmutatást, semhogy a szent szövegeknek járó áhítattal tekintenének rájuk. Az igazán teológiai értelemben vett részleges bibliafordítások viszont — elsősorban a rengeteg magyarázó szöveg miatt — kimondhatatlanul vastagok és nehezen kezelhetők. Mind Heltai fordításai, illetve kiadásai,6 9 mind Melius Juhász Péter ószövetségi töredékei70 hatalmasak, jóllehet csak egy-két bibliai könyvet tartalmaznak. Még fólió alakú is van közöttük. Láttukra inkább tiszteletet érez az ember, mint kedvet az olvasásra. A humanista bibliafordítások után a 16. században csak Félegyházi Tamás 1586-i Újszövetség-e7 1 nem hat úgy, mintha kifejezetten teológusoknak készült volna. A kedvcsinálás nyoma nem látszik ugyan ezen sem; a kiállításában nincs semmi vonzó. Mégis: azzal, hogy a magyarázatokat a lapszélre nyomták, kisebb lett a teijedelme. így, ha nem is olyan kellemes kézbe venni, mint Sylvester újszigeti kiadását, legalább nem hat riasztóan. Dísztelen megjelenésével már-már közel áll a mai bibliákhoz. A reformáció századának legnagyobb szellemi terméke viszont, a Vizsolyi Biblia7 2 itthon hallatlanul elismerésre méltó nyomdai teljesítménnyel jelent meg, de külföldön még hozzánk közel, a csehek és a lengyelek sem szoktak ekkor már ekkora fóliáns bibliákat kiadni. A két óriási kötet nemcsak vagyont érő volt, de szinte lehetetlen kezelni is. Károlyi Gáspár első kiadásának nehézkessége annyira nyilvánvaló, hogy már a kortársakat is sokat foglalkoztatta. Szenei Molnár Albert az 1608-i, egyébként ugyancsak hatalmas hanaui bibliakiadás7 3 előszavában ír róla. Többek között így ecseteli saját érdemeit: „És amiket ezek felött cselekedtem, mindennek nyilván lészen, valaki ez miénket az előbbi kinyomatással egybe veti." A Vizsolyi Bibliá-ra céloz. Majd folytatja: mivel „az ő nagy, öreg volta miatt forgatásra nehéz volt, és a szűköltségűeknek megvételre sem volt könnyű, tetszett nékem és fő barátimnak, hogy ilyen középformán bocsátassék ki, hogy az prédikálószékben felvihessék vélek".7 4 A 17. századra ezek szerint nemcsak a bibliakiadások alakja, de Szenei Molnár Albert bevezetője szerint a kiadók szándékai is feladták a bibliaolvasás mindenkinek szóló programját. Hanauban nagy költséggel és tetemes nehézségek árán a szószékbe való, lelkészeknek szánt biblia jelent meg. Úgy tűnik, óriási változás az első, kedvcsináló kiadványok óta. 4 5 RMNy 74. 66 RMNy 355. 6 7 RMNy 92.; 96. 6 8 RMNy 162. 65 RMNy 90.; 95.; 205.; 208.; 213. 70 RMNy 205.; 213. 11 RMNy 584. 7 2 RMNy 652. 73 RMNy 971. 74 Uo. 4. 9 Századok 1985/4
