Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Székely György: Koronaküldések és királykreálások a 10-11. századi Európában 905
932 SZÉKELY GYÖRGY Konrád császár István, Magyarország királya elleni háborús támadását (1030) a következő évben István követküldése és a császárral való megbékélése követi. Besatei Anselm, a Rhetorimachia ajánlásában III. Henrik császárhoz fordulva idézi fel a sikereket és feladatokat: a bajor ellenzék (1047 óta), a szász ellenzék (1047), a római hadjárat (1046^47), a Rajna bal parti, főleg lotharingiai küzdelmek (1044 óta), a francia, angol, bizánci diplomáciai kapcsolatok (1048—49) eseményeit, még a mediterrán térség nem keresztény tényezőire is kitekint, de nincs szó a lengyelekről. Ez már nem tartozott abba az átfogó hatalmi rendszerbe, aminek alapján a korabeli miniatúrafestészet a koronás III. Henrik császárt és Ágnes császárnét Krisztussal áldatta meg (kb. 1050).20 A magyar koronázási szertartáshoz használt tárgyak (mai együttes) közül kétségtelennek a koronázási palást István-kori volta állítható, hiszen 103 l-re keltezett, Gizella és István nevéhez kapcsolt. Nem véletlen, hogy Mária Terézia korában annyira becsben tartották régiségét, eredetiségét, hogy a királynő adományaként akkori másolata, egy festett bisszusz palást Pannonhalmára került. A koronázási palást ugyanakkor eredeti állagához képest hiányosnak tekinthető, egy szeletét valamikor kivágták, bizonyos képek kimaradtak a kivágással, ami ikonográfiái kérdéseit még bonyolultabbá teszi. Mindez arra vall, hogy a mai palást eredetileg díszes miseruha volt, amelynek adományozása a székesfehérvári bazilika egyik építkezési ütemével függ össze. Ez egyértelművé teszi, hogy István király koronázásán nem használták még, ilyen funkcióját csak később nyerte el, amire István-korabelisége alkalmassá is tette. A koronaülésszak eredményei ezt megerősítették: Mechthild Flury-Lemberg előadása szerint bizánci anyagból (arany és selyem hímzésű selyemszövet) készült 11. századi harang alakú kazuláról van szó, amit a korai 13. században alakítottak át köpennyé, gallérral. Nagy Katalin és Kovács Éva utóbb a gallért a 12. század utolsó negyedére helyezték, ebben pamutszál is van.21 A koronaülésszakon tartott előadásában László Gyula professzor, a jogar régi kutatója lényegében megismételte 1938-ban kialakított elképzelését, amit beigazolódott feltevésnek tart. Kétségkívül elfogadható, hogy a buzogány formájú jogar kristály gömbjével, korongokba faragott és csiszolt három oroszlánjával jellegzetes keleti alkotás. A jogar kristálygömbje a 10. században, fatimida udvari műhelyben készülhetett. Az oroszlánok formáinak tökéletesen sima felületei bizonyítják, hogy nem vésték, hanem gyorsan forgó korongon csiszolták. Az oroszlánok - a törökségnél királyi állatok, Irakban és Iránban az erő és bátorság szimbólumai — domborművek, amelyeket bizánci és iszlám művészeti alkotásokhoz hasonló technikával formáltak meg. A gömb tetejét és alját filigrános rozetta borítja. Korban mindez korábbi a foglalatnál, és más nyéllel készülhetett eredeti-ï0Arthur Suhle: Deutsche Münz- und Geldgeschichte von den Anfangen bis zum 15. Jahrhundert (Berlin) 175.; Karl Strecker (Hrsg.): Die Cambridger Lieder - Carmina Cantabrigjensia 46-47, 84-6.; Annales Sancti Rudberti Salisburgenses (Monumenta Germaniae Historica Scriptores IX. k.) 772.; Gunzo: Epistola ad Augienses und Anselm von Besäte: Rhetorimachia 97-99.; Codex Caesareus, Uppsala Universitetsbibliotek Sign. C. 93. 11 Éva Kovács: Casula Sancti Stephani Regis (Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungaricae 5, 1958) 181-221., gazdag összehasonlító anyaggal; Schubert Márta: A magyar koronázási palást ikonográfiájának főbb vonásai (előadás; Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat Iparművészeti Szakosztály, Bp., 1968. április 25.); Kralovánszky Alán: Alba dvitas - István király városa (előadás, Kalocsa, 1970. XII. 5. I. István király tudományos ülés); Mechthild Flury-Lemberg (Bern) előadása a korona tudományos ülésszakon 1981. szeptember 24.; a koronabizottság palástszemléje 1983. április 18.
