Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Radev; Sztojan: Ungarija i Georgi Dimitrov (Ism.: Niederhauser Emil) 884
884 TÖRTÉNETI IRODALOM birodalom keretein belül ellenőrizni, korlátozni, fejleszteni lehetett a Balkánnal folytatott kereskedelmet. Bolgár, szerb, görög, macedón és román kereskedő családok kapcsolódtak be ebbe a nagy haszonkulccsal dolgozó, Bécsig, Lembergig, Krakkóig és néha Lipcséig nyúló kereskedelembe. Egy bolgár kereskedő család, a Nenovicsok, egyik, Budára került és az Egyetemi Nyomda bolgár nyelvű kiadványainak megjelentetésében is nagy szerepet játszó tagja, Pavel Simeon Nenovics (1795—1828) életútját mutatja be Bur Márta a kötetben szereplő tanulmányában. Nenovics próbálkozásainak nyomon követéséből kirajzolódik a görög kereskedők magyarországi, havasalföldi és bulgáriai kapcsolatrendszere és az akkor ható piaci viszonyok alakulása. Nenovics meggazdagodása és csődje nemcsak adósságok átvállalásából következett be, hanem mint ahogyan a szerző nagyon jól megvilágítja: az előző a napóleoni kontinentális zárlat idején létrejött konjunktúrából, az utóbbi pedig az 1811. évi devalváció okozta dekonjunktúrából. Pavel Simeon Nenovics példája azt is mutatja, hogy a bolgár kereskedők nagy figyelmet fordítottak a nemzeti kultúra ápolására is. Nagy szerepe volt ebben az 1825-ben és 1826-ban a budai Egyetemi Nyomdában megjelent a brassói Vaszil Nenovics ként könyvének: a „Szvasennaja isztorija" (Bibliai történetek), Bukvar za decata na szlavjanobülgarszkijat narod (Ábécé a szlávbolgár nép gyermekei számára.) Az Egyetemi Nyomda - még a nagyszombati működése idején - több bolgár szerző könyvét kiadta latinul. Ám jelentős szerepe lett a bolgár nyelvű könyvnyomtatás megteremtésében is — ennek szenteli a kötetbeli tanulmányát Bödey József —, miután 1795-ben az Egyetemi Nyomda megvásárolta Stefan Novakovic bécsi cirillbetüs nyomdáját. Itt az első — igaz, meg szerb vonásokat tükröző - bolgár nyelvű könyv 1801-ben jelent meg, amit jó pár követett 1850-ig. Bolgár nyelvű könyveket Magyarországon azonban nemcsak Budán nyomtattak, hanem Brassóban is, ahol jelentős bolgár kolónia élt, s a szerbekkel együttműködve Zimonyban és Újvidéken is. Az 1848/49. évi magyar szabadságharc elbukása után a magyar s az itt harcolt lengyel forradalmárok közül sokan az oszmán birodalomban leltek menedéket. Az osztrák és orosz - s több helyütt román - felkelő-seregek gyűrűjében levő haderőnek Világos után csak egy lehetősége maradt: dél felé elhagyni az országot, s vagy Havasalföldön, vagy Orsovánál a Dunán átkelve a törökökhöz menekülni. A haderő egy része, valamint Kossuth, Szemere, Perczel, Bem, Guyon és sokan mások ezt az utat választották. A törökök először Vidinbe gyűjtötték össze a menekülő magyarokat, majd november elején a Kossuth körül maradottakat átirányították Sumenbe. A bulgáriai magyar emigráció története mindig is fontos témája volt a magyar-bolgár kapcsolatokat kereső történetírásnak. A kötetben Pásztor Imre és Petar Szlavinszki tanulmányai adnak erről értékes ismereteket. Nehéz reális képet adni a sumeni magyarokról, nehéz eldönteni azt, hogy milyen szerepük volt a bolgár kulturális és gazdasági élet fellendítésében. A szakirodalom bővelkedik túlzó és lebecsülő véleményekben. A szerzők ezúttal nem értékelni kívántak, hanem a tényeket sorakoztatták egymás mellé. Ismertetésünkben természetesen nem foglalkozhattunk a kötetben szereplő minden tanulmánnyal. Célunk az volt, hogy képet adjunk a közös problémák összekötő szálairól, amelyek feltárásában még sok tennivaló akad, ám ezek a kutatások termékenyítően fognak hatni mind a bolgár, mind a magyar történetírásra. Hóvári János SZTOJAN RADEV UNGARIJA I GEORGI DIMITROV Szofija, 1982, Izd. na Otecsesztvenija Front, 194 1. MAGYARORSZÁG ÉS GEORGI DIMITROV Ahogy 1981-ben a bolgár állam 1300 éve nyomta rá bélyegét a történeti szakirodalomra Bulgáriában (és persze nemcsak arra), 1982 Dimitrov születésének századik évfordulója jegyében telt el. Nem kétséges, hogy Georgi Dimitrov a 20. századi nemzetközi munkásmozgalom egyik igen jelentős személyisége, a lipcsei per révén világhírre tett szert, a népfront-gondolat hangsúlyozásával hosszú
