Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
682 SIPOS JÓZSEF séggel megakadályoztatta. Ennek okát pedig abban látta, hogy ő a választói előtt el kívánta mondani, hogy a földbirtokreformot azért nem lehetett végrehajtani, mert a főispánok és főszolgabírók nem téttek eleget az azzal kapcsolatos rendeleteknek. Balla Aladár visszautasította Windischgraetz hercegnek a Pester Lloydban közzétett alaptalan vádjait.89 Az egyesült ellenzék május végén tehát úgy védte magát, hogy bonyolult áttételeken keresztül — a Kisgazdapárt liberális-agrárdemokrata szárnyát is védelmezte, amivel kivívta annak szimpátiáját. A liberális ellenzék tagjai olyan kérdéseket tárgyaltak a nemzetgyűlésben, amelyek jól érzékeltették, hogy Bethlenék gyakorlati politikája és távlati célkitűzései Nagyatádi Szabóék ellen is irányulnak. Mindezek hatására május utolsó napjaiban ismét kiéleződtek az ellentétek a Kisgazdapárton belül. A liberális csoport tagjai szembefordultak az újkonzervatív-agráriusokkal, és tárgyalásokat kezdtek a liberális ellenzékkel.9 0 A kisgazdapárti liberálisok elégedetlenségét jelezte az is, hogy 31-én Haypál István a nemzetgyűlésben rámutatott a közigazgatási rendszer korruptságaira és antidemokratikus vonásaira. Követelte, hogy a közigazgatási reform megalkotásánál ezeket szüntessék meg, és elsősorban a községi képviselőtestületek hatáskörét növeljék.9 1 A kisgazdapárti liberálisok határozottan idegenkedtek az egységes párt létrehozásától, mert politikai súlyuk csökkenésétől, ellenzékbe szorításuktól féltek. 31-én már elítélőleg nyilatkoztak az egységes párt megalakításáról. Meddő munkának tartották azt, hogy a nemzetgyűlés keretén belül csináljanak egy mesterséges pártot, „mert csak az a pártalakulás egészséges — mondották —, amelyet a tömegek csinálnak". Az egységes párt híveinek azon híresztelésével szemben — hogy annak létrehozása esetén a kormány nem zárkózik el a nemzetgyűlés mandátumának meghosszabbításától - kijelentették: csak arra hajlandók, hogy a halaszthatatlan és sürgős pénzügyi és gazdasági törvényjavaslatokat tető alá hozzák, azután a közigazgatási és választójogi reformjavaslatokat kell letárgyalni, majd okvetlenül új választásokat kell kiírni. Újra követelték a belügyi államtitkárság kisgazdapárti politikussal való betöltését. Ennek okát a belügyminiszterrel szembeni fokozódó bizalmatlanságukban jelölték meg, ezért fontosnak tartották, hogy bizalmi emberük helyet foglaljon a belügyminisztériumban.9 2 4. Kísérlet az egységes párt megalakítására A nemzetgyűlés június elsejei ülésén az egyesült ellenzék nevében Rassay visszautasította Bethlen Jurista Clubban elhangzott beszédét. Annak ellenzékre vonatkozó részét gyanúsításnak és rágalmazásnak nevezte, mert ellenfeleit „konkrétumokat nélkülöző, általános, odiózus frázisokkal akarja megbélyegezni". Azt állította, hogy „a magyar politi"Uo. X. köt. 220. 90 Magyarország, 1921. máj. 28. 6. és a Világ, 1921. máj. 29. 1. p. - Dr. Baltazár Dezső, Debrecen püspöke május 28-án adott nyilatkozatában utalt erre: „Ez a kedvetlenség már bizonyos általánosságban mozgó tárgyalásokat is eredményezett olyan tényezők között, akiknek egyik része az üldözők, másik része az üldözöttek szélső szárnyán találta meg eddig a helyét." "Nemzetgyűlési Napló 1920-1922. X. köt. 245-250. ®a Magyarország, 1921. jún. 1. 1..; Az Újság, 1921. jún. 1. 1.
