Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Sípos József: A Kisgazdapárt és a Bethlen-kormány kezdeti tevékenysége 658
A KISGAZDAPÁRT ÉS A BETHLEN-KORMÁNY 663 tását úgy gondolták, hogy a vételárat az igénylők búzában fizessék. 12 éven át egy-egy métermázsa búzát vagy a mindenkori tőzsdei árát.1 6 A földbirtokosok hevesen tiltakoztak a vagyonváltság földben történő lerovásának terve ellen. „Ezt kötelezővé tenni annyi - állították -, mint szándékosan dezorganizálni a mezőgazdasági termelést."1 7 Tiltakozásukkal lehetett összefüggésben Bethlennek a pénzügyminiszterhez intézett levele. Ebben arra kérte,hogy a földbirtok vagyonváltságra vonatkozó javaslatát minél hamarabb ismertesse meg vele, és míg azt át nem tanulmányozta, s Hegedűssel behatóan meg nem tárgyalta, addig ő a földművelésügyi miniszterrel ne állapodjon meg semmilyen irányban.18 Hegedűs és Nagyatádi Szabó között egyelőre nem is jött létre semmiféle megegyezés. A Kisgazdapártnak a gabona szabad forgalmáért folytatott harca Bethlen számára lehetővé tette, hogy a programbeszédében ígértek megvalósítását („a földreform végrehajtása körül nem tür a kormány visszaélést, [...] a közigazgatási hatóságokat kényszeríteni fogja a földreform végrehajtására") elodázza. Mindezek hatására a párt liberális-agrárdemokrata szárnyához tartozó képviselők május 4-én már a nemzetgyűlésben követelték a földbirtokreformról szóló törvények mielőbbi végrehajtását. Pákozdi András kisparaszt a házhelymegállapító bizottságok nagybirtokosokat kiszolgáló tevékenységére, a házhelyek kiosztása körüli visszaélésekre hívta fel a nemzetgyűlés figyelmét. „Elvitathatatlan az — mondotta —, hogy nagybirtokosaink túlnyomó része házhelyek céljaira mindig a legértéktelenebb földjét engedi oda".1 9 Letenyei Pál pedig a földművelésügyi miniszterhez intézett interpellációjában elmondotta, hogy a nagybirtokosok többsége nem alkalmazza azokat a helyi mezőgazdasági munkásokat, akik erélyesen követelték a házhelyet és a kishaszonbérletet. De megtörténik ez az állami kezelésben levő birtökon is. Az így kialakuló munkanélküliség miatt „olyan tűrhetetlen állapotok vannak egyes helyeken, hogy a lakosság egészen el van keseredve". El lehetünk készülve arra - mondotta -, hogy ha ez így megy tovább — akkor ezek az emberek a kommunizmus eszméjének — ha nem is meggyőződésből, de hívei lehetnek.20 A kormányprogram vitájának április 21-i elnapolása miaít az ellenzéki pártok és a párton kívüli képviselők április 29-én „egyöntetű eljárásban állapodtak meg... a kormány kivételes hatalmának megszüntetésére". Megegyeztek, hogy a május 4-én kezdődő „költségvetési vita folyamán a sajtószabadság, a gyülekezési jog biztosítására, a kivételes hatalom, elsősorban az internálás megszüntetésére szólítják fel a kormányt, s e kérdésekben tőle nem elvi nyilatkozatot, hanem tetteket, gyakorlati intézkedéseket követelnek. A megállapodáshoz csatlakozó képviselők 29 tagú csoportja elhatározta: nem elégszenek meg interpellációkkal, hanem indítványokat nyújtanak be, azokra pedig név szerinti szavazást kérnek, s ezáltal alkalmat fognak nyújtani a közszabadságok kérdésében azonos felfogást valló kormánypártiak csatlakozására is."21 1 'Világ, 1921. ápr. 27. 3. p. - A földbirtokxeform vagyonváltság útján történő megoldása már 1919 tavaszán fölmerült, hasonló visszhanggal. 17 Köztelek, 1921. ápr. 30. 393-394. 1 "A fasiszta rendszer kiépítése és a népnyomor Magyarországon 1921-1924. Bp. 1956. Szikra. Szerk. és a bev. tanúim. írta Nemes Dezső. 338. Eredeti tisztázat - Országos Levéltár, m. ein. 1921-2101. "Új Barázda, 1921. ápr. 26. 1. '0 Nemzetgyűlési Napló, IX. köt. 417. 21 Fehér András: A magyarországi szociáldemokrata párt és az ellenforradalmi rendszer 1919. augusztus - 1921. Bp. 1969. Akadémiai Κ 220. - Témánkra vonatkozóan: 171.
