Századok – 1984

KRÓNIKA - Degré Alajos (Máthé Gábor) 616

KRÓNIKA 617 A XVI-XVII. századi erdélyi büntetőjog vázlata (társszerzővel) Bp. 1949; A magyar gyámsági jog kialakulása a dualizmus korának gyámsági kódexéig Bp. 1977.), közel száz tanulmánya, továbbá százat jóval meghaladó ismertetése, polemikus recenziói, számos lektori és opponensi véleménye csupán csak számszerűen érzékelteti a gazdag életművet. Publikációinak időbeli és tematikai sokoldalúsága rendkívüli olvasottságán, forrásismeretén s páratlan emlékezőtehetség én nyugodott. Ezek együttesen biztosították kitűnő problémalátását, a jelenség-lényeg viszony helyes felismerését, továbbá imponáló szintézisteremtő képességét. Kutatási eredményei nélkülözhetetlenek a szakirodalomban. Az értékelő bemutatás igénye nélkül, példaként hivatkozva: közigazgatástörténeti tárgyú munkái közül különösen a feudális megyei szervezetet és igazgatást, a nemesi-kurialista községeket bemutató, a reformkori követutasítási rendszert s a polgári önkormányzatot elemző tanulmányai emelendők ki. A törvénykezés szervezetének kitűnő áttekintését képviseli továbbá, a levéltáros továbbképzés számára, társszerzőkkel írott tananyag: A magyar bírósági szervezet és perjog története. Ε témakört gazdagítja az úriszéki peres eljárást vizsgáló munkája, amely újabb kutatások megindítására adott ösztönzést. Sokoldalúsága ellenére kutatási ambíciója kezdettől a kivételezett nagy témára: a feudális magánjogra irányult. Hatalmas energiával készült az önmaga elé tűzött feladatra, s a hosszú éveken át gyűjtött dokumentumok alapján, az egyes jogesetekből kívánta meghatározni a magánjog fejlődéstörténeti törvényszerűségeit, ábrázolni a magyar jobbágyi vagyonjog rendszerét. Ez az intézmény szintű vállalás kötötte le energiájának javarészét élete utolsó éveiben. Pótolhatatlan vesztesége jogtörténettudományunknak, hogy a mindeddig terra incognita még beláthatatlan ideig az marad. így ugyanaz az értékelés állandósul historiográfiai számvetésünkben, mint amit oly példamutatóan készített az utolsó száz esztendőt bonckés alá vevő mérlegében. Pedig türelmetlenül buzdított a történet-jogtörténettudományi adósságaink törlesztésére. A Zalai Gyűjtemény szerkesztőjeként szorgalmazta Deák Ferenc halálának centenáriumára közreadandó tanulmánykötet megjelenését. Helytörténeti (lexikon) munkássága is elsősorban az ismeretközvetítő célkitűzést szolgálta. A szakemberek körében aligha vitatható, hogy jogtörténettudományunkban nem volt olyan kutatási vállalkozás, amelyben Degré Alajos alkotó módon ne vett volna részt. Bírálatainak tárgyszerűsége, tartalmi megalapozottsága, a téma továbbfejlesztésének konkrét javaslat-regisztere nem csupán a monografikus feldolgozásokban, az első marxista igényű Magyar állam- és jogtörténeti tankönyvben kamatozott, hanem azt a .tudományterület derékhada mellett az új nemzedék sem nélkülözhette. A jogintézményeket összefüggéseikben és európai kölcsönhatásukban vizsgáló szemléletmódja ugyancsak nem maradt hatástalan. Kitűnő nyelvismerete lehetővé tette, hogy a jelentősebb nemzetközi szakmai konferenciákon meghatározó szerepet vállalhatott. A szocialista országok jogtörténettudományi munkaértekezletein, a Deutsche Rechtshistorikertag, a Société Jean Bodin rendezvényein elhangzott referátumai, rögtönzött felszólalásai mindig visszahangot váltottak ki. Érvelésének meggyőző ereje, elegáns stílusa mindenkor a tudós objektivitásával párosult, s nemegyszer segítette vissza akadémiai színvonalra az — esetenként — ellaposodó vitákat. Degré Alajos professzornak tudományos munkássága mellett sikerült azt a többletet is továbbörökítenie, amit mestereitől tanult. Az ifjabb kutatói nemzedéknek feltétlenül példa marad kutatói szenvedélye, a tények és a forráskutatás iránti tisztelete.Nyitottságával, teljességre törekvő érdeklődésével is bizonyította - Anatole France gondolatával egyezően - „Ne veszítsünk el semmit se a múltból.Csakis a múlttal alkotjuk ajövendőt." Máthé Gábor V