Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Rechtsextremismus in Österreich nach 1945 (Ism.: Tihanyi János) 599
599 TÖRTÉNETI IRODALOM elmenekült bírók és ügyészek helyére - a Hágai Egyezmények alapján jelöljön ki újakat. A szovjet parancsnok ez elől kitért, és a polgármester tudomására hozta - olvassuk a műben -, hogy a „.. . Vörös Hadsereg nem megszállóként jött Magyarországra, az országot nem is akarja megszállni, sőt tiszteletben tartja a magyar nemzet autonómiáját, ennélfogva Magyarországra és a Vörös Hadseregre nem vonatkozhatnak a Hágai Egyezmények által megszállott területekre előírt jogszabályok". A város törvényhatóságára bízta a bírók és ügyészek kijelölését. Hasonlóan figyelmet érdemel, ahogy a demokratikus pártok megalakulásához viszonyultak. Debrecenben például a felszabadítást követően, október 21-én a város kommunistái találkoztak a szovjet városparancsnokkal. Szotnyikov alezredes tájékoztatta a megjelenteket a Vörös Hadsereg politikájáról, majd a soron lévő feladatokról és valamennyi demokratikus politikai párt, illetve a szakszervezetek megalakítására ösztönözte a megjelenteket. Négy pártot említett: kommunista, szociáldemokrata, kisgazda és parasztpártot. Elsőnek a kommunista párt alakult meg, már október 22-én. A párt azonnal újságot akart kiadni. A szovjet városparancsnok úgy nyilatkozott, hogy amíg a szociáldemokraták és a kisgazdák nem jelentkeznek lapindításért, ő nem adhat engedélyt kizárólag a kommunista pártnak. A szociáldemokrata párt megalakulása húzódott. Vezetői úgy döntöttek, hogy nem is hozzák létre, úgy vélték, egy munkáspárt elég. Szotnyikov magához kérette a volt SzDP vezetőjét, és tudomásukra adta: a győztes nagyhatalmak megállapodtak abban, hogy a felszabadult területen minden demokratikus pártot meg kell alakítani. Az elmondottak jól tükrözik a szovjet politika általános antifasiszta, demokratikus irányát és gyakorlatát; nem kivételeztek a kommunista párttal sem. Az, hogy ennek az időszaknak a legoperatívabb pártja mégis a kommunista párt lett, az a kommunisták munkájának volt a következménye. A könyv arra is választ ad, hogy miért? Mert a kommunista párt tudott azonnal programjavaslattal előállni, nemcsak kezdeményezett, hanem vezető erőként lépett fel. Javaslatára megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front, amely harcba hívott minden hazafit a független, demokratikus, népi Magyarországért, melynek programtervezetét szintén a kommunista párt dolgozta ki. A „Lesz magyar újjászületés!" kommunista jelszó a sorsforduló jelszava lett. A szerző befejező mondataiban az új kor nyitányát - az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülését, és a kormány megalakulását, a népi demokratikus forradalmi fejlődés első legnagyobb eredményének és vívmányának tekinti, melynek következményeként megszületett a népi hatalom. „Magyarország is elindult a népi demokratikus átalakulás s a szocializmus építése útján." Korom Mihály országos és helytörténeti anyagokkal sokoldalúan dokumentált új könyve mindenkihez szól. Azoknak, akik az új kor nyitányával, a csaknem elfelejtett nagy történelmi sorsfordulóval, annak eseményeivel meg akarnak ismerkedni, vagy másokat megismertetni, nélkülözhetetlen kézikönyv. Mulasztást pótló mű, eredményes hozzájárulás, hogy az új nemzedék tisztán lássa és megértse mindazt, ami 1944 utolsó három hónapjában történt. Ölvedi Ignác RECHTSEXTREMISMUS IN ÖSTERREICH NACH 1945. Dokumentationsarchiv des österreichischen Widerstandes. Wien 1981. Österreichischer Bundesverlag, 448 1. SZÉLSÖJOBBOLDALISÁG AUSZTRIÁBAN 1945 után Az osztrák ellenállási mozgalom dokumentációs archívuma (DÖW) nemcsak a nácizmussal szembeni ellenállás történetének kutatásával foglalkozik szisztematikusan, hanem a háború utáni időszak szélsőjobboldali megnyilvánulásainak tényeivel is. Egyik munkatársa, Herbert Exenberger 1977-ben, több, mint 40 osztrák jobboldali radikális szervezetet ismertetett. A feltűnést kiváltó összeállítás hatására Dr. Hertha Firnberg, a tudományos ügyek minisztere még abban az évben megbízást adott az 1945 utáni osztrák szélsőjobboldaliság kutatására. Másféléves munka eredményeként 1979 szeptemberében jelent meg a mű, amely első ízben nyújtott tudományos összegezést a kérdés történelmi, ideológiai, jogi problémáiról, miközben kitért a nemzetközi összefüggésekre és specifikus jelenségekre
