Századok – 1984

BESZÁMOLÓ - A Magyar Történelmi Társulat 1983. évi tevékenységéről és az 1984. évi munkatervéről 563

BESZÁMOLÓ 573 1983-ban kezdte meg munkáját az Archeográfiai, heraldikai és genealógiai Szak­osztály. A nagy érdeklődésre való tekintettel a tagozat kiterjeszti tevékenységét a Buda­pesten kívüli területekre is. 1984-ben három tanácskozást szerveznek. Az előadások a történeti segédtudományok több részterületét érintik. Vitával egybekötött előadásokat terveznek a családtörténet - társadalomtörténet; A heraldikai és geneológiai kutatások helyzete; A klasszikus német genealógia; A Zlinszky-család története; Az antik epigráfika (provinciatörténet); A Szent István-rend története (1764-1984) stb. témakörökben. Több, a történeti segédtudományokhoz tartozó publikáció megjelentetését is szorgalmaz­zák pl. „Magyarország birtoklástörténete 1726-1766" c. kiadványt. VI. A területi munka A Társulat területi tevékenységének homlokterében 1983-ban egyrészt az egyes már működő csoportok önállóságának növelése, másrészt új csoportok alakítása volt azo­kon a területeken, ahol erre a feltételek megértek. Új és már kezdetben életképes csoport alakult Pest megyében, és újjáalakult a régen nem működő, most azonban dinamikusan és sikeresen induló Győr-Sopron megyei csoport. Mindkét csoport megalakítása több éves, az Elnökség, a Titkárság és a helyi szervek közötti együttműködés eredménye. A csopor­tok megalakulása, illetve újjászervezése sikernek könyvelhető el, bár a már működő cso­portok segítsége közel sem volt kielégítő. Azok a csoportok, amelyek tudtak élni a foko­zott önállósággal — pl. a Csongrádi, a Dél-Dunántúli, a Szabolcs-Szatmári, a Nógrá­di stb. —, azok aktív, sokirányú tevékenységet fejtettek ki. Természetesen, a Társulat területi szevei működésének elsősorban a helyi tudományos és közéleti szervezetekkel való együttműködés az alapfeltétele, s azt helyben a csoportok vezetőségeinek kell ki­alakítani, azonban a központi szervek segítségét sem nélkülözhetik. Különösen vonat­kozik ez azokra a városokra, megyékre, amelyek nem rendelkeznek felsőoktatási intéz­ménnyel, főiskolával vagy egyetemmel. Az újjáalakult Borsod-Abaúj-Zemplén megyei csoport (elnök: Ruszdy József, titkár: Csorba Csaba) 1983-ban három rendezvényt szervezett. Ezek közül kiemelkedik a Palóczy László születésének 200. évfordulóján tartott emlékülés. Távolabbi tudományos programjaikban szerepel : A fiatal Szemere politikai és jogi nézetei a reformkorban címmel konferencia szervezése; Kerekasztalbeszélgetés Miskolc történeti kutatásainak problémái­ról; Emlékezés Kazinczy Ferenc születésének évfordulójára; valamint ünnepi ülés előké­szítése hazánk felszabadulásának 40. évfordulóján. A Csongrád megyei csoport (elnök: Fehér István, titkár: Czuth Béláné) elsősorban a történelem tanárok szaktudományi és alkalmanként szakmetodikai ismereteinek bővíté­séhez, korszerűsítéséhez nyújtott segítséget. Együttműködve a Szegedi Móra Ferenc Múzeum vezetésével, általános iskolások számára havonként ún. múzeumi matinét rende­zett. Csongrád városban, valamint Makón a Csongrád megyei Levéltár kollektívájával a helytörténeti kutató munkát szorgalmazták. 1983-ban két tanácskozást szerveztek: „Vál­ság, gyógyulás és újjászületés a XIV-XV. századi Európában" címmel Makká László tar­tott előadást, valamint megvitatták a műszaki szakközépiskolák történelem tantervének tervezetét. 1984-i rendezvénytervükből kiemelkedik az Erdei Ferenc emlékülés; Az Ellen­állási mozgalmak Európában c. téma megvitatása, valamint a Csongrád megyei Levéltári Napok munkálataiban való közreműködés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom