Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón 531
DÉL-ALFÖLD AGRÁRNÉPESSÉGÉNEK ÖSSZETÉTELE 543 A megközelítően teljes számbavételünk mellett érthetőbb, hogy e birtokok felosztását vagy különösen az egyházi birtokok kisbérletbe adását követelő politikai pártok (mint a Várkonyi-féle és a Jása Tomicstól vezetett) tömegeket ragadnak magukkal. Az antiszociális birtokmegoszlás több irányú kedvezőtlen visszahatásait a századelőn már a munkásszervezetekkel nem rokonszenvező polgári sajtó is szóvá teszi. A Szabadka és Vidéke 1898. július 24-i számában teszi szóvá a herdálást a köztestületi nagybirtokon, miközben a nép földéhségtől szenved. Szabadka város csantavéri uradalmának területeit árverésen kínálták bérbe, de ez évben igen magas kikiáltási áron kezdték az ügyletet, ezért nem akadt bérlő. Ezer hold föld műveletlen maradt; az ugaron gaz nőtt. A riadt gazdasági tanácsnok júliusban napszámosokkal kaszáltatta a gyomot, de néhány nap múlva ez a munka is abbamaradt. A megyeszékhelyen megjelenő félhivatalos Békésnél színvonalasabb, a társadalmi fejlődés kérdései iránt érdeklődő békéscsabai Békésmegyei Közlöny 1913. április 134 számában olvasható: „Békés megye sok községének fejlődését és terjeszkedését megakasztja az a körülmény, hogy vármegyénk el van árasztva uradalmakkal, melyek vasabroncs gyanánt veszik körül a községeket. Hiába törekvők, hiába földéhesek a polgárai, nem tudják éhségüket a község szűkre szabott határában kielégíteni. Az uradalmakkal körülvett községekben, mint Újkígyós, Vésztő is vannak jómódú emberek, de mit émek velük a községek, ha csak egy-két ház után fizetnek ott adót, a több száz holdra teijedő birtok után pedig valahol Bihar vagy Arad megyében adóznak." Noha e megközelítés hangsúlyozottan községpolitikai — a városnyi nagyközség szembenállásának ad hangot —, a nagybirtokosok (pl.: gr. Wenckheim) adótaktikájának leleplezésével messze túlmutat a helyi összefüggésen. Miközben erősek a nagy- és középbirtok megtartó erői, néhány ilyen típusú felbomlása folyamatának előrehaladtát figyelhetjük meg a 90-es években. A fejlemény hátterében általában szubjektív tényező, a birtokos férfi elöregedése, betegsége és halála áll. Egyébként a birtoklástudatban a birtokos generációváltás sem eredményezett még merőben újat a 19. század végén, a birtokfogalom magva a föld. A tudat motiválódása inkább a 20. század elején tapasztalható szélesebb körben, a tőkés szemlélet térnyerésével válik általánosabbá egy új birtokfogalom, amelyen belül a föld is értékmódosuláson megy át. A felbomló birtokok sorába tartozik a 90-es években Temesben, Szkulyán Bethlen Jozefáé, Paulison Bethlen Leopoldináé; gr. Teleky Józsefnéé Kunbaján (Bács-Bodrog), illetve gr. Trauttmannsdorf hatalmas birtoka Békés megyében stb. A jelenség láttán nem beszélhetünk a birtokmegoszlás arányaiban beálló eltolódásról, pusztán birtokcseréről van szó vásárlás eredményeképpen. Némi kivételtől eltekintve a földtulajdon azonos osztályon belül forog, különösen, amikor a közép- és nagybirtok egészében gazdát cserél. A tőkés fejlődéssel együtt járó megpróbáltatásnak inkább kitett, tönk szélére jutott középbirtokok nagy része a nagybirtokba olvad be. Csak a gr. Károlyi-uradalom két ilyen területet szívott magába Dél-Alföldön; az egyiket a szabadságharc hős tábornokának, Damjanich Jánosnak özvegyétől.4 6 46 BML. ..Gróf Trauttmannsdorf-féle haszonbérleti szerz." BCSV1. 166.; Gazdacímtár. 146-179., 430-442. ·, Hanzó Lajos: A dél-alföldi Károlyi-uradalom gazdálkodása. Orosházi Szántó Kovács Múzeum Évkönyve, Orosháza, 1960. 38. 8 Századok 1984/3
