Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Virágh Ferenc: Dél-Alföld agrárnépességének összetétele a századfordulón 531
538 VIRÁGH FERENC tanácsú városokban magasabb e rétegek átlaga 25,5%-nál, pl. Nagykikinda közel 40 ezer lakosságának fele földművelő,2 5 nagyszámú szerb és német agrárproletár. Bár bizonyos, a tényeket megközelítő általánosítás tehető az egyes birtokkategóriák területi csoportosulására nézve, a legáltalánosabb törvényszerűség a rétegek vegyes egymásmellettisége, egymásba ékelődése. A torontáli écskai uradalomhoz tartozó Zsigmondfalván a „legnagyobb" nem nagybirtokos kezén levő föld 5 kat. hold, míg az ugyancsak a nagybecskereki járásbeli Botoson nincs latifundium. Ugyanitt, Mihajlovón, Tóbán, Kisoroszin paraszti föld alig található.2 6 Milyen a konkrét valóság? Néhány helység vagyoni tagozódását ragadjuk ki, olyan községekét, amelyek határában a termelés szerkezete semmiben nem tér el a nagy táj általános, uralkodó irányától (nagy többségében a növénytermelés, ezen belül a búza és a kukorica dominál). A nagy- és középbirtoktól nem határolt helységek sorából vettek: Arad megye Seprős községben (kisjenői járás) 1002 család él (4234 fő) 2010 kat. hold szántóföld tulajdonosaként, éspedig:2 7 Háromszáznyolcvan család föld nélküli, ötszáz 1/2—1, nyolcvan 4—8, harminchat 8—12, kettő 15, egy 36 holdas. Az 1 főre jutó eszmei földterület községbeli átlaga 0,5 kat. hold. A borosjenői járásban, Csermőn: háromszázötven család föld nélküli, ötszáz 1/2—4, kettőszáz 5—12, ötven 12-30 holdas. Az egy főre jutó eszmei földterület 1,3 kat hold. Toron tál megyében, a nagybecskereki járásban Nagytorákon: egy család 200 kat. holdas, tizennyolc 30—60, harmincöt 20—30, háromszáz 10—20, százhúsz 5—10, harminc 1—5 kat. holdas, ötven családnak nincs földje. Az egy főre jutó eszmei földterület 1,8 kat. hold. A pancsovai járásbeli Révújfaluban: hatszáz család föld nélküli, három 100-150, huszonöt 80-100, nyolcvan 30-50, száz 20-30, kétszáz 10-20, hatszáz 5—10 és ötszáz 1—5 kat. holdas. Az egy főre jutó eszmei földterület 2 hold. Ez a terület még gyöngébb termőföld esetében is elégséges lenne egy személy létminimumának biztosítására, de a helységek egész sorában található nagy lélekszámú 0-5 holdas család, ezek tagjainak fejenként nincs ennyi földje sem. Révújfaluban az összlakosság 42, Seprősön 88%-a nem mondhat magáénak ennyit sem. Nem jobb a helyzet Békés megyében, ahol a nagybirtok szorításában fuldokló több községben számítások szerint 0,1-2,0 kat. hold jut egy-egy munkabíró lakosra (Békéssámsonban 0,1, Kígyóson 0,3, Dobozon 0,7, Békésen, Füzesgyarmaton, Endrődön 1,1, Szarvason, Körösladányban, első összeírásai, 1715-1730. Békéscsaba, 1977. - 47.; Wolfinger, Békés megyei tőkés nagybérlő 1891-ben készített beadványában 5-6 gyermekes cseléddel számoL BML. Békésvm. főisp. 37-894/1891-261. cs. Mi nem szoroztuk fel a népszámlálás adatait a lehetséges maximumig, tehát nem alkalmaztuk az ötös szorzót. Az 1-10 kat. holdas „gazdaságok" számát hárommal szoroztuk fel, azaz 1 családfőre három eltartottat számítottunk. A magyar korona orsz. mg. stat. IV. 7., 32-73. Bár pl. az Arad megyei Seprősön és a Torontál megyei Révújfaluban 1904-ben 1 eltartóra legalább 4 eltartott jut. Köztelek, 1904. febr. 10., 19. 2 5 Köztelek, 1906. június 9.; Szabadkán és Hódmezővásárhelyen 10-10 ezer fő él (családtagokkal együtt) részes arató munkából. (Népszava, 1894. ápr. 27.) Arhiv Vojvodine. (Α. V. Karlovci). Torontalska podzupanija 1898. broj kut. 1828. Nagykikinda polgármestere 1520/1898.; OL. BM.K. 149-1907-782.; OL.BM.res Κ 149-1897-1-359. 26 Lőrinc: A nagy póri pör. 36. 2 'Köztelek, 1904. febr. 10., márc. 10., 10.; Arhiv Vojvodine. Tamiska zupanija. broj kut. 1118. Újaradi j. fősz. 6055/1908. dec. 9.
