Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kövér György: A brit tökepiac és Magyarország: az Angol-Magyar Bank 1868-1879 486
A BRIT TÖKEPIAC ÉS MAGYARORSZÁG 509 „... fővárosunk, mint a magyar pénzpiac centruma ... az ország pénzpiaci fontos érdekeit az egyoldalú támasztól emancipálva, helyette a nemzetközi relátiók gondos ápolásával az egyetemes európai pénzcentrálisok szerves rendszerébe mint számottevő faktor illeszkedjék be. "9 1 Ami a Magyarországra irányuló brit tőkeimportot illeti, egyedül az Angol—magyar bank esetéből nem kockáztathatjuk meg messzemenő következtetések levonását. Már csak azért sem, mert ezzel a tanulmánnyal nem tekintjük a brit pénzpiac és a kiegyezéskori Magyarország kapcsolódásainak vizsgálatát lezártnak. Az 1868—1879 közötti brit tőkeexport egészére nézve igen sokféle adat és eltérő módszerű számítás forog közkézen. A hatvanas évek végére például — amikor bankunk alapítása mérhető angol tőkebehozatalt eredményezett - a kortárs szigetországi becslések még 1,5 milliárd font sterlingre tették a külföldi befektetéseket, amelyet a történelmi kritika azóta több alkalommal már alább szállított.9 2 A legfrissebb számítás szerint a külföldi hitelezés mérlege aligha haladta meg az 500 millió fontot.9 3 Két különböző metódussal készített éves adatsor pedig egybehangzóan tanúsítja, hogy a brit tőkeexport igazi virágkora a hetvenes évek első felére esett (a csúcs: 1872). így az évtized közepétől már a meglévő kölcsönállomány kamataiból és osztalékaiból finanszírozták az újabb külföldi befektetéseket.9 4 Erre annál is inkább szükség volt, mert az évtized második felében a brit kereskedelmi mérleg addig soha nem tapasztalt mértékben passzívvá vált, aminek fedezése leapasztotta az újra kivihető tőkefelesleget. Ekkorra nemcsak az évente külföldön befektetett tőkemennyiség esett vissza (a mélypont: 1877), hanem iránya és jellege is átalakult.9 5 A hetvenes évek elejének nagy fellendülésekor elsősorban Európa és Észak-Amerika független államai jutottak kölcsönhöz. 1875 után — az általános visszaesés időszakában Európa jelentősége harmadlagossá vált, s megnőtt a brit birodalom mérsékeltövi újtelepes kolóniáinak részesedése. Legjobban persze továbbra is az USA állam- és vasúti kötvényei jövedelmeztek. A brit beruházók természetadta módon éltek azzal a jogukkal, hogy pénzüket rugalmasan oda koncentrálják, ahol a legmagasabb hasznot remélhették. Az Economist vezércikkében megfogalmazott alapelv nem volt újkeletű: „Semmi sem lehet jobb és kívánatosabb, mint hogy a tőke azokból az országokból, ahol bőven található, oda megy, ahol szűkében vannak, feltéve, ha olyan országokba áramlik, amelyek becsületesek és visszafizetik, és olyan feltételek mellett, amelyek kifizetődőek a hitelező számára."96 9 ] OL Ζ 40 100. CS. 2018. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank közgyűlése 1907. február 16. "I. H. Jenks: The Migration of British Capital to 1875 Nelson Univ. Paperbacks 1971 (első kiadás 1927) 413-415. A.K. Cairncross: Home and Foreign Investment 1870-1913. Cambridge 1953. 179-186. 93 Z). C. M. Piatt: British Portfolio Investment Overseas before 1870: Some Doubts. Economic History Review 1980/1. 13. 94A. H. Imlah: Economic Elements in the Pax Britannica Harvard Univ. Press 1958. 64-81, P. Mathias: The First Industrial Nation, London, 1969. 303-330. 95 M Simon: The Pattern of New British Portfolio Foreign Investment 1865-1914 in. The Export of Capital from Britain 1870-1914 (ed: A. R. Hall.) Methuen 1968. 15-45. "Economist 1868. július 18. 817. Foreign Investments.
