Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
479 OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 Az orosz ipar termelése tehát egészében több mint megkétszereződött. A termelési érték szempontjából még mindig az élelmiszer- és a textiliparé volt a vezető szerep, hiszen mindkettő közel 30%-át adta az orosz ipar össztermelésének. A nehézipar 38%-os részesedése azonban mutatta a nehézipar jelentőségét. És ha figyelembe vesszük, hogy az élelmiszeripar jó része helyi jelentőségű kisüzem volt, jóval alacsonyabb technikai-technológiai szinten, és a textiliparban főleg a lengyel területeké volt a vezető szerep, akkor bizonyára nem túlzunk, mikor arra a következtetésre jutunk, hogy minden elmaradottsága ellenére Oroszország iparában a nehéziparé volt a vezető szerep. Minden elmaradottság ellenére, mert Oroszország viszonylag gyors ipari fejlődése végül is csak része volt annak a folyamatnak, mely rohamléptekkel haladt előre a világon és mindenekelőtt Európában. Végül is Oroszország ebben a szakaszban kezdett egyoldalú, teljesen elmaradott agrárországból agráripari országgá fejlődni. De miként versenyezhetett a világ fejlett ipari országaival? 1908-ban az orosz ipar 1,2 millió lóerőt alkalmazott, mikor a német 7,9, az amerikaiak 18,7 milliót. A 100 főre eső mechanikai lóerő az USA-ban 25, Angliában 24, Németországban 13, Oroszországban 1,6 volt. Oroszországban teljesen hiányzott néhány modern iparág. Gyenge volt a gépipar, nem gyártottak modern berendezéseket és felszereléseket, nem volt semmiféle jelentősebb saját technikai újdonsága. A vegyipar még az elején tartott, Franciaország ipari termelése 2,5-szer, Angliáé 4,6-szor, Németországé 6-szor, az-Egyesült Államoké 14,3-szor volt nagyobb, mint Oroszországé, és ha a termelést egy főre számítjuk, úgy a különbség még jelentősebb lesz. Vas-, szén-, pamut-, villamosenergia-termelés és fogyasztási mutatók mind világosan tanúsítják az elért eredmények relativitását és Oroszország elmaradottságát. . Ipari termelés Gabona Aceltermeles « , , «„ $ termelés/q Ausztria-Magyarország 108 27 12 Olaszország 74 26,3 13,6 Oroszország 63 8,9 6,4 Az elmaradottságot tükrözik a nemzeti jövedelem fejlődésére és összetételére vonatkozó számítások. Jóllehet, ezek a számítások rendkívül sok esetlegességet, pontatlanságot tartalmaznak a megfelelő statisztikai adatok hiányában. Prokopovics számítása szerint az európai Oroszország területén a nemzeti jövedelem 1900-ban 6,6 milliárd rubelre rúgott és 1913-ra 11,8 milliárdra emelkedett. A számítás 80%-os növekedést állapít meg, melyhez a mezőgazdaság 88%-kal, az ipar 83%-kal járult hozzá. Változatlan áron számítva azonban a növekedés nagysága kisebb, és akkor az ipar növekedése 62%-os lesz, a mezőgazdaságé pedig csak 34%.9 1 A 20-as években végzett szovjet számítások az egész orosz birodalom területére 17 milliárd rubelben állapították meg a nemzeti jövedelem nagyságát, melyből 51,4%-ot tekintettek a mezőgazdaság, 28%-ot az ipar, 41%-ot az építkezés hozzájárulásának; '"Prokopovich 1918-ban közzétett számításait Ljascsenko idézi. ' ' Ljascsenko idézi Sz. N. Prokopovich: Opit iszcsiszlenyija narodnovo dohoda po 50 gubernyijam Jevropejszkoj Rosszii ν 1900-1913 gg. Moszkva, 1918. 67. - i. m. Tom II. 350-351. 4 Századok 1984/3
