Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
477 OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 1861-1917 Más adatokból kiderül, hogy a francia tőke első helyen állt a bankoknál, ezt követte a német tőke. A franciák voltak a legerősebbek a szénbányászatban, a kohászatban és a gépiparban; a németek erősek voltak a gépiparban, a papíriparban és villamosiparban, valamint a textiliparban; az angolok legnagyobb érdekeltsége a petróleumiparban volt, ezt követte a textilipar, valamint a gépipar. A bankérdekeltség terén a harmadik helyen álltak a franciák és németek mögött. A belga érdekeltség az acéliparra, a gépiparra és a villamossági iparra terjedt ki. A hazai és külföldi tőke tömeges beruházásai egy hosszú stagnáló periódus után, melynek során az orosz ipar fejlődése évi 2—3% körül mozgott, 1908-tól egy újabb ipari boom bontakozott ki, mely nemcsak felgyorsította az ipari fejlődés ütemét, de lényegesen hozzájárult technikai, szerkezeti modernizálásához is. Sajátos módon ezt a fellendülési szakaszt már jóval kevésbé jellemezte a 90-es évek fejlődésének túlságosan a vasútépítéshez kapcsolódó, nehéziparra korlátozódó egyoldalúsága. A belső piac megnövekedett szerepe, a paraszti megváltások megszüntetése, az ipari sztrájkok által kivívott béremelkedések már 1905 után, mikor a nehézipar még jórészt stagnált, a textil és más fogyasztási iparágak belső piacát kitágították. Ezt követte a mezőgazdaság esetében három tényező szerencsés egybeesése. A sztolipini reformok megerősítették a kapitalista fejlődés ütemét a mezőgazdaságban, és ennek következményeként megnövekedett a kereslet a mezőgazdasági gépek és a mezőgazdasági termékeket feldolgozó (malom-, szesz-, olajipari) üzemek gépei iránt. A századforduló után a mezőgazdasági áruk világpiaci árának trendje megfordult, és fokozatosan, de tartósan emelkedett; jelentősen megemelve a mezőgazdaság jövedelmét, és mindez betetőzött néhány rekordterméssel, mint például 1909-ben, amikor 30%-kal több búza termett, mint az előző évben. 1909-től azután már teljes mértékben bontakozott ki a konjunktúra. Az évi növekedési ráta elérte a 6%-ot. 1909 és 1913 között az ipari konjunktúra a tetőpontjára hágott. A vezető szerepet ismét a nehézipar ragadta magához, de a könnyűipar, különösen a textilipar is igen magas növekedési rátát ért el. Vas- és széntermelés alakulása8 ' millió pud Vas Acél Szén 1900 177 163 1003 1903 150 135 1094 1909 175 163 1591 1913 283 246 2214 A széntermelés növekedése lényegében zavartalan volt és ezzel magyarázható, hogy mennyisége több mint megkétszereződött. (Tegyük hozzá, hogy hasonló ütemben növekedett a koksztermelés is, mely kiváló mutatója a kohászat termelésének is.) A vas- és széntermelés a századfordulót követő válságból 1909-ig nem tudott kilábalni, de 1909 űtán viharos gyorsasággal növekedett, négy év alatt 60 (vas), illetve 50%-kal (acél). Ez a növekedés tovább erősítette a déli iparvidék vezető szerepét az uralival szemben. Vas 8 9 Az adatok Ljascsenko: i. m. Tom II. 414-415. (Lásd az I. táblázatot.)
