Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
466 RÄNKI GYÖRGY üzleti vagy vegyes típusú bank tevékenységével, de a külföldi tőkével való szoros kapcsolataik miatt jól tudták egyesíteni a belső tőkefelhalmozást a nemzetközi hitelekkel. így 1913-ban már az Orosz-Ázsiai Bank, az Orosz-Kínai Bank, a Szent Pétervári Nemzetközi Bank, az Azov-Doni Bank és az Orosz Külkereskedelmi Bank volt az orosz öt nagy. Mind német, francia, angol tőkekapcsolatokkal és tőkeérdekeltséggel bírt kifelé, és mind erős ipari érdekeltséggel, különösen a vas- és szénipar vonatkozásában rendelkezett belül az orosz piacra.6 5 Mindezt kiegészítette a városi bankok és a takarékpénztárak széles hálózata. Ezek a modem bankok nemcsak behálózták Oroszországot, de képesek voltak mindinkább betölteni azt a szerepet, mely a tőkefelhalmozást nemcsak meggyorsította, de a megtakarításokat a gazdasági élet vérkeringésébe bocsátotta. Mindenekelőtt a takarékbetétek ugrottak meg legerősebben a háború előtti években. Folyószámla és takarékbetétek nagysága''6 Ebből takarékbetét folyószámla 26,8 112,8 585,8 168 896,4 228,7 2.575,7 545,8 1881 749,8 millió 1900 1.046,6 millió 1908 1.518,9 millió 1914 3.646,2 millió Nagyjából hasonló értékű volt a növekedés más tetelek esetében; a leszámítolási hitel 477 mülió rubel 1900-ig 846 millióra, majd 1908-ig 1148 millióra és végül 1914-ig 2670 mülióra növekedett. A bankok teljes tőkeereje az 1881-es 971 millió rubelről a századfordulóig 1989 millióra, 1908-ig 2823 millióra, majd 19144g 7203 millióra növekedett. Mindezek a számok egyértelműen tükrözik, hogy az orosz bankhálózat ténylegesen 1900 vagy pontosabban 1908 után érkezett el abba a stádiumba, ahol a belső tőkefelhalmozás közvetítőjeként küépett az egyszerű hitelközvetítő szerepből, és ahogy Lenin utal rá az Imperializmus című munkájában, a gazdasági élet monopolista szervezőjévé válik. A megerősödött belső tőkefelhalmozás másik mutatója, hogy az országban kibocsátott pénzügyi kötvények értéke rohamosan növekedett. 1908-ban 900 millió rubel, 1912-ben 1350 mülió rubel. Az öt év alatt kibocsátott 5,2 müliárd rubel értékű kötvényből 3,7 milliárd nyert fedezetet hazai forrásból, és csak 1,5 müliárd, tehát nem egész 1/3-a keresett elhelyezést a külföldi piacokon.6 7 Igaz, hogy ez az 1,5 milliárd mintegy 29% — mint erre később visszatérünk — nemzetközi méretekben egyedülálló nagyságú. Jellegzetes viszont a pénzügyi kötvények megoszlása: 2,3 müliárd rubel volt a kamatozó jel-6S P. A. Hromov: Ocserki ekonomiki Rosszii perioda monopolisztyicseszkovo kapitalizma. Moszkva, 1960. Izdatyelsztvo VPS i AON pri CK KPSzSz, 92 skk. 6 6 Az adatokra lásd: O. Crisp: Russia. .. 191., 193-195. (lásd a Table VII/4, 6-8.) 6 7 A. Szidorov: Financovoje polozsenija Rosszii ν godü pervoj mirovoj vojnü Moszkva, 1968.
