Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Ránki György: Oroszország gazdasági fejlődése 1861-1917 433
452 RÄNKI GYÖRGY terméshozamok is emelkednek. Emellett a telepítési politika révén és az újonnan alakult Parasztbank kedvezőbb hitelfeltételei révén a parasztok képesek voltak a volt földesúri földek egy részének megszerzésére. A tényleges hatást azonban nehéz lemérnünk, hiszen a reformok végrehajtása egybeesett a háború előtti konjunktúrával, sőt feltételezhetően hozzájárulhatott ahhoz,3 1 és áthúzódott egészen a háború időszakába is. Egészében tehát a korszak egész fejlődésvonalát végül is elég kevéssé érintette. A fejlődési mechanizmus tehát végül is nem tudott kilábolni a kényszerexport által teremtett egyoldalúságból, a fejlődési egyensúly teljes hiányából, a mezőgazdaság általános megsarcolásából, a fejlődés által teremtett aszimmetriák kiéleződéséből. Gerschenkron ennek a ténynek főleg egyik oldalát hangoztatta. Nézete szerint, mivel Oroszország nem rendelkezett azon főleg gazdaságon belül született eszközökkel, mellyel Anglia, illetve Nyugat-Európa a fejlődés útjára lépett, egy gazdaságon kívüli faktornak, az államnak kellett beavatkoznia, hogy egy kényszermechanizmussal a fejlődési mechanizmust létrehozza.3 2 Gerschenkron tézise- az állam kimagasló szerepére vonatkozóan az orosz gazdaság fejlődésében mindenesetre éppen azt a momentumot nem részesíti kellő figyelemben, mely a „helyettesítési" faktor féloldalúságát eredményezte. Vagy pontosabban arra nem ad megfelelő választ, hogy ez a féloldalas fejlődés miként teremthette meg saját felgyorsulásának belső fékjét, elhanyagolva vagy egyoldalúan kiaknázva éppen azt a szektort, melyből a fejlődés megindítását finanszírozni akarta, és melynek következtében az exportorientált, extrovertált fejlődési modell nem vált belső jellegű fejlődéssé. A mezőgazdasági fölösleg szisztematikus és mesterségesen magas szintű átcsatornáztatása a gazdaság más szektoraiba úgy gyorsította fel ezt a fejlődést a nemzetközi gazdasági konjunktúra részeként, hogy nem biztosított egy állandó szerves kölcsönhatást a régi és az új szektorok között, úgy próbálta részben külföldről importálni, részben belsőleg felgyorsítani az ipari forradalmat, hogy nem volt képes annak eredményeit akár csak részben is kellő mértékben visszaszivárogtatni a mezőgazdaságba, s Export Import millió Rubel Mérleg évi átlag 1861-65 222,8 206,7 + 19,1 1866-70 317,3 317,8 -0,5 1871-75 470,6 565,8 -95,2 1876-80 527,3 517,8 +9,5 1881-85 549,9 494,3 +55,6 1886-90 630,9 392,3 +238 1891-95 621,4 463,5 + 157,9 1896-1900 698,2 608,0 +90,9 1901-05 941,3 832,1 +309,2 1906-10 1204,6 910,3 +294,3 1911-13 1543,4 1235,8 +307,6 3'Az orosz mezó'gazdasági termelés 1911-13. között 33 %-kal volt magasabb, mint a század elsó' tíz esztendejében. Nem kétséges, hogy ebbe a rendkívül kedvező időjárási viszonyok mellett már a reform kapitalista fejlődést meggyorsító hatásai is tükröződnek. 3 2Alexander Gerschenkron: Economie Backwardness in Historical Perspective. In: The Rise of Capitalism. Cambridge 1962.
