Századok – 1984
TÖRTÉNETI IRODALOM - Diószegi István: Nemzet; dinasztia; külpolitika (Ism.: Mérei Gyula) 406
406 TÖRTÉNETI IRODALOM Ι A választási kampányt nem is annyira mandátum-szerzésre, mint inkább az új párt népszerűsítésére, szervezeti megerősítésére használták kL Mint jó tollú publicisták, a szó mesterei nagy aktivitást fejtettek ki. A választási gyűléseken - a kadetokat is felölelő blokk alakítása mellett agitáltak. Eklektikus osztálykoncepciójuk ezt lehetővé tette, de a szociáldemokraták egyértelmű osztályálláspontja miatt a törekvés meghiúsult. A párttá szerveződés, a választási harcban való részvétel programot követelt. Nem egyértelműen ugyan, de hirdették a polgári szabadságjogokat, a törvényhozó népképviseletet, demokratikus választójogot, a parlamentnek felelős kormányt. Agrárprogramjuk változatlan maradt. Ez utóbbinak is köszönhették, hogy 1907 elejére körvonalazódtak egy enesz-trudovik-eszer blokk körvonalai Aktivitásukra a cári kormányzat is felfigyelt, s hat vezetőjük (Annyenszkij, Pesehonov, Mjakotyin stb.) ellen politikai pert indítottak, amiért alkotmányozó gyűlést követeltek. Ennek következtében a második duma első ülésein csak 9 képviselőjük alkotta az egész frakciót, amelynek száma végül is megduplázódott. Kezdetben meditáltak, hogy önálló frakciót alakítsanak, vagy blokkra lépjenek. Végül is az önállóság mellett döntöttek, de nagy hangsúlyt adtak a dumán kívüli politikai erők megnyerésének, ami a baloldal felé tolta őket. A könyvnek ez a harmadik fejezete, helyenként túlzott aprólékossággal, nehezen áttekinthető képet rajzol a második duma különböző frakciói közötti alkudozásokról. Szinte azt mondhatjuk, háttérbe szorul .az eneszek bemutatása, s 1907 első felének, a júniusi monarchia előestéjének oroszországi pártpolitikai viszonyaiba nyerünk bepillantást, ami egyébként nem érdektelen. Mint ahogy figyelemre méltó a befejező oldalakon az enesz frakció szociális és műveltségi összetételének elemzése is. A levéltári kutatásokra, korabeli sajtóanyagra, értékes memoárokra és a gyérszámú részkutatási eredményre épült munka a történetírás fehér foltjainak a számát csökkenti. Elméleti tisztánlátás, a történelmi, politikai helyzet magabiztos ismerete jellemzi a szerzőt könyve alapján. A pozitív értékelést a befejező összegzés is alátámasztja, amely újabb összefüggésekre mutat rá. Ezek közül említésre kívánkozik a narodnyik szocialista ideológiai gyökér és a paraszti demokrácia, mint társadalmi bázis érdekei közötti ellentmondás, ami az eneszek eklekticizmusának az alapja. Az eszerekre gyakorolt hatásukat Csernovék 1917-es jobbratolódása igazolta, amivel a kutatások további irányára is utal a szerző. Menyhárt Lajos DIÓSZEGI ISTVÁN NEMZET, DINASZTIA, KÜLPOLITIKA Gyorsuló Idő sorozat Magvető Kiadó, Budapest. [1979] 164 lap A kis kötet az 1850-es évek utolsó két évétől, egyes kérdések vonatkozásában néhány évtizeddel még korábbra visszatekintve, részletesebben az 1860-as évek második felétől vizsgálja a címben jelzett három történeti tényező bonyolultan összegubancolódott kölcsönhatásos viszonyát. Az összetett, sok alkotóelemből származó jelenségek, hosszabb távú folyamatoknak a tárgyalt évekről szóló elemzését, a szerző más írásaira is jellemző, ezt az alkotását is becsessé tevő világos, könnyen áttekinthető szerkezeti felépítéssel, vonzó előadásmóddal végzi el. Nem kevésbé méltó az elismerésre az is, hogy a szerző - művének tudományos ismeretterjesztő jellegét sohasem tévesztve szem elől -, megállapításait, következtetéseit nem csupán saját és mások feldolgozásaira, hanem általa újonnan feltárt forrásokra is alapozza - példamutatóan más ismeretterjesztő műveknek. Rátérve immár a munka mondanivalójának - az ismertetés terjedelmi korlátai miatt kényszerűen inkább csak jelzésszerű - ismertetésére, csak egyet lehet érteni azzal az eljárásával, hogy mielőtt hozzálátna a problémacsoport közvetlen bemutatásához, előbb felsorakoztatja a nemzeti külpolitikai törekvések típusait. Az egyik típusba sorolja amaz országok külpolitikáját, amelyekben a nemzeti érdek akadálytalanul érvényesül, és az állami külpolitika közvetlenül vállalja a nemzeti törekvések megvalósítását (pl. Anglia, Franciaország). Csak az internacionalista munkásosztály céljai mások. A másik a nacionalizmus és a dinasztizmus ütközését, a maradék abszolutizmus és az alkotmányosság ellentétét magában rejtő típus. Ebben az esetben a nemzeti érdek áttételesen, részben a
