Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Lugosi Győző: Benyovszky Móric Madagaszkáron - "Autolegenda" és valóság 361
BENYOVSZKY MÓRIC ÉLETÚTJÁRÓL 365 A Lengyelországba menekült Benyovszky - noha valóban részt vett az oroszellenes bari konföderációban1 b — ott játszott szerepét bizonyosan mérhetetlenül felnagyította. A memoárban közreadott hőstetteit a lengyel szakirodalom már régen a mesék birodalmába utalta.1 7 A ka mc sat kai fogság és Benyovszky ..felfedezései" A gróf kamcsatkai száműzetésének leírása az emlékiratok egyik hogy e szándékosan ambivalens kifejezéssel éljünk leghatásosabb része. A kormányzó leányával szövődő szűzies szerelem motívuma érthetően - rendkívüli szerepet kapott az irodalmi feldolgozásokban; Jókai egyenesen az életrajzi regény címéül választotta a szép Afanázia nevét.1 s A történetben a sajnálatos csak az. hogy ezt is Benyovszky költötte: a hölggyel kapcsolatban a kérdés régen nem az. hogy volt-e Benyovszkyval viszonya, megszökött-e vele stb., hanem egyszerűen az. hogy egyáltalán létezett-e . . . Természetesen ennél sokkal fontosabb annak a leírásnak az ügye, amelyet Benyovszky száműzetésének helyszínéről készített. Hiszen a grófot (madagaszkári adatai mellett) erre hivatkozva szokás a nagy magyar felfedezők közé sorolni. Hegyi 1. ezt írja: „Nemcsak a vele történt eseményeket örökítette meg (ti. Benyovszky), hanem ma már pótolhatatlanul értékes adatokat rögzített Szibéria. Kamcsatka, Kelet-Ázsia partvidékének, szigetvilágának természeti és néprajzi sajátosságairól." Az idézett antológia életrajzírója és válogatója ezután magát Benyovszkyt idézi, aki szerint leírása „némi ismeretet fog nyújtani e messze távoli világrészről", majd hozzáfűzi: „Benyovszky munkáját a kormányzó sajátjaként küldte el Pétervárra."1 9 A szóban forgó kamcsatkai leírást a kötet az 1 ' Vö. Krop] Lajos: Konfederaci Barscy na Syberi (1774). (Kraków. 1895.) (Könyvismertetés) Századok. 1898. 746-749. A szóban foigó könyv közli a bári konföderáció Szibériába száműzött, tobb mint ötezer tagjának névsorát, s itt nem szerepel Benyovszky neve. Kropf ezért ki is fejtette kétségét aziránt, hogy Benyovszky egyáltalán részt vett-e a konföderációban, avagy ,,mint közönséges aljas gonosztevő került valahogyan orosz fogságba s el távol Kamcsatkába". A későbbi lengyel irodalom szerint a gróf valóban harcolt Lengyelországban, de nem nagyobb egységek élén. 1 Sicroszewski elsősorban T. E. Modetski, W. Konpoczynski és L. Oríowski munkáit emeli ki. Vö. A. Sieroszewszki: i. m. 388-390. '*Jókai ennek a szerelemnek és a Kamcsatkáról való szökésnek a motívumából olyan hősi karaktert fogalmaz meg és ruház rá Benyovszkyra, amely a grófot szinte Petőfi Sándor-i magasságokba emeli: „Először a lengyelek szabadságáért küzd a lengyelekkel, s ennek feláldozza boldog családi életét Magyarországon. Azután a száműzött Szibériai oroszokat gyűjti táborrá egy merész eszme körül, ... •nnek áldozza fel Afanázia szerelmét, de feláldozza haragját, bosszúját ellenségeivel szemben is; mert azok is a szabadság táborához tartoznak. Majd a szigetlakó vad népeknek segit elnyomóikat leverni: azoknál alkotmányos önkormányzatot honosít meg.Ezért feláldozza magas pártfogói kegyét:először a francia királyét és minisztereiét, azután József császárét, s utoljára az egyedül szabad Észak-Amerikai Egyesült Államokhoz fordulva, azoknak segélyével kezdi meg a kísérletet egy barbár népből szabad nemzetet alkotni, amidőn már az óvilágban mindenütt alkonyatára látszik hajlani a szabadság napja. -Ezen bukik meg. - Benyovszky ennél fogva egyike a legkövetkezetesebb politikai hősöknek, akiknek jellemén a kalandos élet csak jelmez, tetteikben a regényesség csak staffázs." Jókai M.: i. m. I. k. 9. Úgy tűnik, Jókainak ez a jellemzése megadta az alaphangot azoknak a későbbi véleményeknek, amelyek Benyovszkyból mindig aktualizálható nemzeti hőst faragtak. A gróf által kitalált s Jókai tekintélyével szentesített „autolegenda", ahogyan Sziklay L. találóan megfogalmazta: „az egyes korok
