Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 359 Az okleveles adatok, valamint az analógiák s az iskolatörténeti környezet felvázolása alapján megkísérelhetjük rekonstruálni: mi volt az esztergomi Collegium Christi pedagógiai funkciója az 1390-es évektől 1543-ig? Kettős feladatot látott el az esztergomi Krisztus-kollégium, fennállásának másfél évszázada alatt. Egyrészt az esztergomi kollégiumi épületben lakó nagydiákok számára lehetőséget adott speciális tanulmányok végzésére a prezidens vezetése alatt, párhuzamosan a helybeli káptalani iskola „schola maior" tagozatán folyó oktatással. Kiválasztásuk nyilván a káptalani iskola „schola minor" tagozatának elvégzése után történt, a grammatikai-retorikai tananyag elsajátításában nyújtott eredmény alapján. A kiválasztás másik kritériuma: a „szegény" állapot, ez a korabeli egyházi-iskolái iratok szóhasználatában az alsóbb néprétegekből való származást jelentette, akik tehát nem voltak sem nemesek, sem városi polgárjogokkal rendelkezők gyermekei, sem pedig javadalommal rendelkező klerikusok. A korabeli káptalani iskolában a „schola maior" növendékeinek egyes tanulócsoportjait, sőt egyes tanulóit külön-külön oktatta a vezetőtanár: az érdeklődésüknek, tehetségüknek, de főként jövendő életpályájuknak megfelelő tudományszakokat, szakműveket oktatva számukra. Ugyanígy foglalkoztak — túl a káptalani iskola tananyagán a Collegium Christi növendékei is azokkal az ismeretkörökkel a prezidens vezetésével, amelyek jövendő egyetemi tanulmányaik sikeres végzése szempontjából szükségesek voltak. Ez idő tájt a külföldi egyetemi képzés folyamatában az alaposabb előképzettséggel rendelkezők jóval gyorsabban megszerezhették maguknak egymás után a grádusokat. mint a csak elemi ismeretekkel érkezők. A biztos alapozás és a speciális előkészítés lehetőségét kapták meg — a káptalani iskolai tanulmányok mellett - az esztergomi kollégium falai között a Collegium Christi tagjai. Az esztergomi Collegium Christi tehát kollégium volt. azaz a kiválasztott tanulók számára szervezett, ellátással, szállással egybekapcsolt tanulóhely, könyvtárral, biztos anyagi bázissal, tekintélyes oklevelekben rögzített jogokkal rendelkező elöljáróval. A Collegium Christi másik feladata az volt, hogy külföldi egyetemi tanulmányokra küldött növendékeinek.anyagi szükségleteit fedezze. A kollégium jövedelmeit tehát egyrészt az esztergomi kollégiumi épületben lakó, másrészt a külföldi egyetemeken tanuló növendékek ellátására kellett fordítani. Jól ismert a tény: ebben a másfél évszázadban a külföldi egyetemekre beiratkozó magyar ifjak kétharmada még az ars-fakultás alapszintjét jelentő bakkalaureátust sem tudta megszerezni, nemhogy a magasabb tudományos fokozatokig elért volna. Ennek oka egyrészt az előképzettségben hiányosságokban rejlett, másrészt - az előzőnek is következményeként - a hallgatók zöme a hosszú éveken át tartó külföldi egyetemi tartózkodás anyagi feltételeit nélkülözte. Növendékei előtt lényegében e két akadályt küszöbölte ki a: esztergomi Collegium Christi. *
