Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
356 MÉSZÁROS ISTVÁN szintén az esztergomi érseki várpalota írószobájában készült, az említett Temlinus Tamás másolásában.5 3 A többi, hasonló feladatkörű kollégiumban is fontos szerepet játszott a könyvtár a növendékek tanulmányait illetően. Erre következtethetünk - s ez analógiaként is tekinthető az esztergomi kollégium könyvtárához - egy aránylag kései adatból. Ma - a történelem egy másik vargabetűjének következtében — az esztergomi Simor-könyvtárban őrzik a jeles középkori morálteológus, Johannes Gerson műveinek („Opera") egyik, 1494-i nyomtatott kiadását. Ezt Johannes Fabri bécsi püspök 1540. január 10-én a bécsi Szent Miklós kollégiumnak ajándékozta, hogy annak könyvtárában -mint az általa írt bejegyzésben olvasható - szabályszerűen elhelyezzék, „az ott lakó növendékek és tanulók használatára".54 „Collegium" helyett,,stipendium" Az 1520-as évek második felében a török veszély erősödésének hírére a kollégium prezidensei - vagyis a barsi főesperesek - igyekeztek kellő biztonságba helyezni a kollégium készpénzvagyonát (amelyet addig több mint egy évszázadon át nyilván maguknál tartottak, vagy a káptalan „pénztárában" őriztettek). 1526 tavaszán Lipthay Péter barsi főesperes a kollégium pénzét — ezer rajnai forintot - a töröktől félve a bécsi egyetem elöljáróságánál helyezte el; majd visszavéve, még ugyancsak 1526-ban két bécsi polgárnak adta ki évi ötszázalékos kamatra. Ez az évenkénti 50 forint szolgált „pro intertentione duorum aut trium pauperum studentium in universitate Viennensi", vagyis két-három szegény származású magyar egyetemi hallgató eltartására. (E készpénzvagyonon kívül ekkor még jövedelmeztek a budai bérházak, s még a barsi főesperesség javadalma is a kollégiumot illette.) 1528. augusztus 17-i kelettel a bécsi egyetem vezetői levelet intéztek az esztergomi káptalanhoz.5 5 Ebben tájékoztatást kértek a korábban náluk letétbe helyezett összegről. Ε levélben jelenik meg először — mivel pénzalapról van szó - a Krisztus-kollégiummal kapcsolatban a „stipendium" kifejezés (collegium seu stipendium Christi pro intertentione pauperibus scholaribus ecclesiae Strigoniensis). 1530-ban viszont még új ingatlannal gyarapodott a kollégium: Várday Péter esztergomi érsek egy szőlőt adományozott „az esztergomi Szent Kereszt-oltárnak és a Collegium Christi házának". Ebből az iratból tudjuk meg, hogy — mint korábban említettük — a kollégium-épület a barsi főesperes háza mellett állt az esztergomi várbeli székesegyház mellett.56 53 Gábor Gyula: Adatok a középkori magyar könyvírás történetéhez. Magyar Könyvszemle 1910. 6-9. - Gábor Gyula e közlése óta ezt a kötetet is a Krisztus-kollégium könyveként regisztrálták, mivel ugyanaz a Temlinus Tamás másolta, aki a Collegium Christi könyvtárába került - emiitett -bibliát. Temlinus Tamás az érseki várpalota scriptóriumának írnoka lehetett. 5 4 Az esztergomi Érseki Simor Könyvtárban, jelzete: II. 7822 in Bibliothecam collegü sui divi Nicolai ad usum inhabitantium studentium et studiosorum juxta suam ordinationem collocandus." ' 5 Az 1526-1528 közötti adatok: Knauz i. m. 56 Az oklevelet az esztergomi káptalan állította ki, eszerint Várday Pál „vineam suam emptitiam, Feher Zewlew communiter appellatam, altari S. Crucis in dicta ecclesia nostra Strigoniensi exstructo, et domui collegii Christi in vicinatu domus archidiaconatus Barsiensis de voluntate et consensu nostro expresso, annexuisset, univisset et incorporasset, et per consequens honorabili
