Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Mészáros István: Az esztergomi középkori Collegium Christi 342
A KÖZÉP-KORI COLLEGIUM CHRISTI 345 valóságában nem létező intézményt (a „collegium"ot) még a „valódi" kollégiumok szokása szerint - megkülönböztető jelzővel is ellássa („collegium Christi"). Budai János azonban kétségtelenül „valódi' (nem virtuális) kollégiumot alapított Esztergomban, azzal a különleges céllal, hogy ezzel az intézménnyel elősegítse szegény diákok egyetemi tanulmányait — ez áll az oklevélben. A korabeli intézményalapító oklevelekhez hasonlóan ezek a dokumentumok is elsősorban a gazdasági alapokat részletezik és íqák körül jogi szabatossággal, valamint jelzik azt a speciális vonást (az egyetemrejutás, -juttatás célját), amely megkülönbözteti más, hasonló kollégiumoktól. Azt viszont, hogy milyen legyen maga a kollégium, teljesen feleslegesnek tartották részletezni, hiszen azt akkor mindegyik — vele kapcsolatban álló — szakember tudta. Hogy az esztergomi Collegium Christi nem csupán anyagi bázist jelentett, amelyből a kiválasztott ifjak külföldi egyetemi tanulmányait finanszírozták, hanem konkrét esztergomi diákotthont, ahol a növendékek hosszabb-rövidebb ideig tartózkodtak (s nyilván tanulmányok végzése céljából tartózkodtak ott), ez kitűnik abból a tényből is, hogy ennek az esztergomi kollégiumnak - akárcsak a külföldi kollégiumoknak - saját könyvtára volt, illetőleg magában a kollégiumban könyvmásolás is folyt. Ha csak az anyagi bázist, az ifjak kiválasztását és egyetemre küldését jelentette volna az esztergomi Krisztus-kollégium, akkor a könyvtárra nem lett volna szükség, a könyvmásolásra pedig nem lett volna lehetőség. Az esztergomi Krisztus-kollégiumot „szegény " diákok számára alapították. A ránk maradt hazai káptalani statutumok - egyetemes zsinati határozatok nyomán - nálunk is írásba foglalták, hogy a szegény tanulókat ingyen kell oktatni a káptalani iskolában, tőlük az oktatók semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem kérhetnek.1 5 Miért volt akkor szükség egy olyan kollégium felállítására, amely k'izárólag a szegény tanulókból válogatja növendékeit, ha ők úgyis jogosultak az iskolai ingyenes oktatásra? Ugyanakkor az is ismert, hogy a kor szokása szerint a szegény diákok bent laktak az iskola épületében, és ellátásban részesültek. így volt ez Esztergomban is, éppen az 1397-i canonica visitatio ad erről tájékoztatást. Ennek helyi lehetőségei azonban nyilván eléggé korlátozottak lehettek: a káptalani iskola lakó-kamrái alighanem szűknek bizonyultak már ekkor az ország egyik legjelentősebb és éppen ezért nyilván nagyon látogatott iskolájában. Emellett az iskolában lakó szegény diákok ellátását mindenütt — akárcsak nálunk — a hagyományos szokások alapján oldották meg a mendikálás keretében, vagyis a szegény diákok csoportja naponta körüljárta a várost, és összegyűjtötte a lakosok által számukra előkészített élelmiszereket. Budai János számára alighanem már nem volt megfelelő ez a megoldás, és ezért alapított egy korszerű intézményt: a kiválogatott növendékek számára biztos megélhetést, nyugodt felkészülési körülményeket nyújtott az új kollégium. Ugyanakkor ez az alapítás összhangban volt a kor egy másik szokásával is. Tudjuk, hogy a kor közvéleménye határozottan elvárta azoktól, akik tanultságuk révén valamiféle 1 5 A liazai káptalani iskolákról, a később említendő „schola minor" és „schola maior" tagozatáról, a velük kapcsolatban érvényesített zsinati határozatokról részletesen 1. Békefi Rémig: A káptalani iskolák története Magyarországon 1540-ig. Bp. 1910.: Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között. Bp. 1981.
