Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Erdődy Gábor: Egység vagy szabadság. A német liberálisok dilemmáinak megítélése a Pesti Naplóban 1858-1871 304
330 ERDÖDY GÁBOR get biztosított a Frankfurttal szembeforduló schleswigi eljárásért reá neheztelők kibékítésére. Bár a lépése mögött meghúzódó cinikus számítás Falk szerint mindenki előtt ismert volt,84 a Pesti Napló mégis hamarosan annak kedvező németországi visszhangjáról számolhatott be.8 5 Az előzmények alapján a magyar politikusok arra következtettek, hogy az elavult német szövetségi rendszer egyetlen jelentősebb európai konfliktus túlélésére sem alkalmas már, s a robbanás küszöbéhez érkezve egy esetleges osztrák-porosz konfliktusban az előző győzelmére tippeltek.86 Az osztrák liberálisokkal közös optimizmusukat táplálta az a korábbi fenntartásaikkal ellentétes feltételezés, hogy a német kis- és középállamok a mindent eldöntő csatában Bécset fogják támogatni, s Bismarck veresége a liberalizmus győzelmének nyitányát jelentheti.8 7 Ellenkező álláspontra helyezkedett a kilátásokat latolgató Eötvös József, aki 1866 márciusi naplóbejegyzéseiben Ausztria pozícióinak elkerülhetetlen meggyengülését jósolta, s arra számított, hogy a birodalmon belüli szláv túlsúly elleni küzdelemben Magyarország vezető szerepre tehet majd szert.88 A Königgrátz előestéjén mérleget készítők tehát továbbra is Ausztriával szimpatizáltak, és idegenkedve szemlélték Bismarck erőfeszítéseit. A teljes elutasítás kórusából kihallatszott Falk óvatos, a kancellár működésében pozitív mozzanatokat, perspektivikus lehetőségeket felfedező hangja. Július 1-i írásában felveti, hogy „a német parlament egybeléptetésére tett előkészületek sincsenek minden érték nélkül; csonka parlament leend az nagyon korlátolt jogkörrel, hanem »petit poisson deviendra grand··, és ki tudja, mi fejlődhetik még ily apró kezdetből", majd a konzervatív alapról kiinduló liberális kibontakozás — korábbiakban elvetett — lehetőségében bízva, bizonyos reményeket keltve hozzáteszi: „Poroszország mind a maga népét, mind a német nemzetet olyasmivel kínálgatja, a mi magában véve semmi, a miből valami lehet — ellenei csak úgy győzedelmeskedhetnek rajta erkölcsileg, ha olyasmit nyújtanának, a mi már most is valami!" S bár Poroszország túlsúlyra jutását Német- és Magyarország, valamint az alkotmányosság szempontjából egyaránt „szerencsétlenségnek" nevezi,89 kétségtelen, hogy korábbi Bismarck-ellenes álláspontjáról elmozdult, s homályos célozgatásaiban immár nem zárta ki teoretikusan annak lehetőségét, hogy a kancellár politikája egykor célhoz juttathatja a német népet. III. Königgrátz tői a birodalomalapításig 1866. július 3. történelmi dátum, korszakhatár a német liberalizmus történetében. Ε napon arattak győzelmet a porosz csapatok az osztrák hadsereg felett, s ezzel megtörtént a döntő lépés Ausztria kiszorítására a Német Szövetségből; miközben a poroszországi parlamenti választásokon a bismarcki politikát elutasító Haladó Párt vereséget szenvedett /képviselőinek száma 143-ról 83-ra csökkent/. A fordulat hatására visszavonhatatlanná vált 8 4 PN 1866. ápr. 12., máj. 20. 8! PN 1866. ápr. 15., máj. 20., 24., jún. 13. 86 PN 1866. jan. 9., márc. 21., ápr. l.,jún. 23. 8 7 Vö. Somogyi Éva i. m. 120. 8 8 L. Antall József i. m. 1112. 8'PN 1866. júl. 4.
