Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Fábiánné Kiss Erzsébet: A ”Kossuth bankók" sorsa az osztrák uralom idején 273
278 FÁBIÁNNÉ KISS ICRZSÉBET a már korábban elkészült kliséket szeptemberben az 5 forintosokhoz használták fel. Gyártásuk okt. 12-én kezdődött, s ezt követően jelentek meg a forgalomban. 12 A haza védelmére, a költségvetés hiányainak pótlására az országgyűlés újoncok toborzását és 61 milliónyi hitelt szavazott meg. Az aug. 26-i képviselőházi ülés megadta a felhatalmazást a fedezetlen pénzjegyek kibocsátásához, a király viszont nem szentesítette a Bécsben, Batthyány miniszterelnök és Deák Ferenc miniszter által személyesen, majd száztagú országgyűlési küldöttség kíséretében eléje teijesztett ezirányú javaslatokat. A pénzügyminiszter a királyi „piacet" nélkül ugyan, de a későbbi jóváhagyás reményében /vö. szept. 12-i képviselőházi ülés/ szept. 6-án rendelkezett az 5 forintosok forgalomba hozataláról. Ε pénzjegyek ércalappal tehát nem rendelkeztek, fedezetükül azonban Magyarország államjövedelmeit /„a magyar álladalom minden javai"/ tekintették.13 Az 5 forintosokon kívül 1848-ban még kibocsátottak 100 forintosokat. Ezer forintosok kibocsátását is tervezték, de ennek még a matricája sem készült el. A nagyobb pénzjegyek kibocsátására okt. 15-én kapott felhatalmazást az országgyűléstől a Pénzügyminisztérium. Ennek alapján okt. 22-én jelent meg a rendelet a 100 forintosról.1 4 Az 5 forintosok szept. 14-től, a 100 forintosok nov. 7-e után folyamatosan jelentek meg a forgalomban.1 s — Pénz gyanánt voltak még használatban az 50 és 100 forintos kincstári kamatos utalványok, amelyeket 2 millió pfrt értékig szándékozott a kormány kibocsátani 5 %-os kamat mellett. Az utalványokat 3, 6, 12 hónapi lejáratra állították ki. Eladásukkal ércalapul szolgáló nemesfémet kapott az állam, amelyet a papírpénz beváltására használhatott fel. Az erről szóló rendelet május 24-én kelt, s ez sem nélkülözte a nádori hozzájárulást.16 Utalványokat adtak osztrák bankjegyekért is, amelyekre az államnak a külfölddel való kereskedelmi érintkezésben elkerülhetetlenül szüksége volt, s amely -hasonlóan a nemesfémhez — a pénzkrízis idején kezdett eltűnni a forgalomból. Amint erről már szóltunk, 1848 tavaszán nagyobb mennyiségű osztrák bankjegyet ezüstre váltottak, ami e pénzjegykészlet forgalombeli csökkenését okozta, majd a továbbiakban elsősorban a kereskedőknél gyűlt össze nagyobb mennyiségű osztrák papírpénz. Tartozásaikat, vásárlásaikat Ausztriában ugyanis csak e papírpénzzel egyenlíthették ki.1 Az osztrák Nemzeti Bank 1848. máj. 21-én közölte,hogy 1 és 2 forintoskiscímletű bankjegyeket hoz forgalomba, de az intézkedés nem talált olyan visszhangra, mint amit a Bank várt. Ezzel egyidőben ugyanis 25 frt-ban limitálta az ezüstre egyszerre beváltható jegyek összegét, másrészt Magyarországot tekintve, az időpont megválasztása sem volt szerencsés: a magyar pénzjegy kibocsátási tervek ellenakciójaként ítélte meg a közvélemény.' 8 Kossuth pénzügyminiszter a közpénztárakat aug. 10-én fel is szólította az oszt-13 1848/49-i országgyűlés, 203.; KLÖM, 12. köt. 478. sz.; Faragó M. i. m. 162.; erről 1. KárolyiÁ. i. m. I. köt. 242., s köv. 1. 1 'Faragó M. i. m. 176.; 1848/49-i országgyűlés, 282. - 1849-ben szó volt 25 és 50 forintosok nyomatásáról is, amelyek szintén nem jutottak el a metszésig sem. Vö. Duschek-per, von. részek. '5 Károlyi Á. i. m. I. köt. 243.; Vörös A. id. kimutatása. '"KLÖM, 12. köt. 137. sz. - Az utalványoknak a pénzforgalomban betöltött szerepéről 1. Faragó M. i. m. 99. 1 'Részlet Liedemann Frigyes, a Kereskedelmi Bank igazgatója és Vodianer Móric bécsi bankár, nagykereskedő 1849.jan. 16-án kelt helyzetelemzéséből, amelyet az osztrák kormánynak adtak. MOL, Filmtár, Rousseau-emlékirat, fol. 28. 1 » Faragó M. i. m. 100-101.
