Századok – 1984
FOLYÓIRATSZEMLE - Hyman; Paule E.: Az európai zsidóság története 180
180 FOLYÓI RATS ZEMLE A Bill of Rights (az első tíz alkotmánykiegészítés) elfogadásától eltelt mintegy 200 évben az amerikai társadalom hatalmas változásokon ment keresztül. Edward Kennedy szavaival élve: őseink tűzfegyvereket használtak, mint a túléléshez szükséges alapvető eszközöket. De manapság a lőfegyver nem szükséges az Egyesült Államokban a mindennapi élethez. Hogy a fegyverviselés joga ma is fontos-e az amerikai polgár számára - mondja a szerző —, azt a Legfelsőbb Bíróság és a Kongresszus fogja eldönteni, de a lőfegyver-korlátozás szószólói nem tagadhatják, hogy a 18. század végének Amerikájában az egyes emberek fegyverviselése önvédelmi, államvédelmi és nemzetvédelmi okokból hozzátartozott az állampolgári jogokhoz. (The Journal of American History, Vol. 69.,No. 3., 1982 december, p. 559-614.) M. PAULA Ε. HYMAN AZ EURÓPAI ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE Az irodalom új irányzatai Paula E. Hyman historiográfiai cikke a közelmúlt és a jelen legfontosabb, a címben jelzett munkáit foglalja össze és értékeli. A zsidó tudományosságban a központi helyet az eszmetörténet foglalja el, a történészek elsősorban az egyenjogúsítás jogi és ideológiai elemei, valamint az emancipáció nagy hulláma utáni megváltozott helyzetben levő intézmények fejlődése iránt érdeklődnek. Ez természetszerűleg maga után vonta azt, hogy a fő hangsúly a zsidóság elit rétegére tolódott át, különösen pedig a német zsidóság történetének kutatására. Másrészről a nem zsidó származású európai történészek a zsidóságot elsősorban mint az antiszemitizmus áldozatát, vagy mint a liberalizmus erejének mércéjét vizsgálták. Elmondható tehát, hogy a zsidóság társadalomtörténeti vizsgálatának csak manapság láthatjuk a kezdeteit. A tanulmány először az elmúlt időszak azon publikációit veszi számba, amelyek elmélyítették az asszimilációs folyamat megértését, majd a legutóbbi kiadványokat, amelyek lehetőséget nyújtanak az európai zsidóság társadalomtörténetének további kutatásához. Az európai zsidóságról szóló munkák folytatják az emancipáció problémáinak vizsgálatát, valamint annak a hatásnak az elemzését, amelyet az antiszemitizmus különösen a német zsidó közösségek szervezeti és ideológiai fejlődésére gyakorolt. A Paul Mendes-FIohr és Jehuda Reinharz által kiadott forráskötet, a „The Jew in the Modern World" összefoglalja az emancipáció megszületésének és hanyatlásának folyamatát a zsidó történetírásban. Ez egyben az egyik legjobb tanítási segédeszköz: 252 olyan dokumentumot tartalmaz, amelyek a zsidóságnak a modern társadalomba való belépésével foglalkoznak. Meglehetősen keveset törődik azonban a zsidóságnak a beilleszkedési folyamatban részt nem vállaló tagjaival, és teljesen figyelmen kívül hagyja az Európán kívüli populációt. Könyvük inkább a német nyelvterületen élőkre koncentrál, és a „Holocaust"-ot leszámítva a 20. századi anyag igen hiányos; nemkülönben a zsidóság társadalmi kapcsolatait bemutató rész. A gazdasági életben betöltött szerepük és annak változásai bemutatásával is adós marad a kötet. (London-New York, 1980.) Ismar Schorsch ,Jewish Reaction to German Anti-Semitism" című mestermunkája kritikusan, de nem elítélőleg mutatja be az egyenjogúság elnyerése után szerepet játszott liberális német zsidó vezetők válaszát az antiszemitizmus egyre erősödő kihívására. Sanford Ragins könyve, a ,Jewish Response to Anti-Semitism in Germany 1870-1914", ugyancsak ezzel a témával foglalkozik. Míg azonban a császári Németországban egyre erősödő politikai antiszemitizmus elleni zsidó küzdelmet jól rajzolja meg, nem veszi figyelembe a zsidóság politikai aktivitásával, valamint a német cionizmussal foglalkozó, az elmúlt években igen szép számban megjelent munkák eredményeit. Határozottan újat hoz azonban a kifejezetten ortodox kisebbségnek az antiszemitizmusra adott válasza bemutatásával. (Cincinnati, Ohio, 1980) Sokkal szélesebb feltárását adja a közép-európai német-zsidó kapcsolatoknak az az esszékötet, amelyet David Bronsen publikált „Jews and Germans from 1860 to 1933: The Problematic Symbiosis" címmel (Heidelberg, 1977). A legkülönfélébb formákban megírt, átfogó teoretikai szemlélet nélkül