Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Sweeny; James Ross: Magyarország és a keresztes hadjáratok a 12-13. században 114
MAGYARORSZÁG ÉS A KERESZTES HADJÁRATOK A 12-13. SZÁZADBAN 123 lateráni zsinaton az V. keresztes hadjáratot meghirdette volna. A magyar udvarban ekkor a német, nevezetesen az osztrák és bajor befolyás tetőpontján állt. Nem volt véletlen, hogy ugyanakkor — 121 l-ben — András a Barcaságot a német lovagrendnek adta át.s 6 Az V. keresztes hadjárat magyar részlegének vezetőit szoros vérrokonság fűzte egybe, és egymással szomszédos területeket kormányoztak, amelyek a friesachi dénár gazdasági régiójához tartoztak.5 7 András sógora, VII. Ottó merániai herceg, keresztesek fia és unokája volt. Testvére Eckbert bambergi püspöknek, és Henrik isztriai őrgrófnak pedig olyan nyilvános eszközre volt szüksége, amely eloszlathatta a Sváb Fülöp meggyilkolásában való részvétel gyanúját.5 8 Az osztrák herceg, VI. Lipót, váltakozva ellenfele és szövetségese volt unokatestvérének, II. Andrásnak.5 9 A Babenbergi már hosszú keresztes múltra tekinthetett vissza, hírneve 1212-ben irigylés tárgya lehetett. Queller az 1201-1204 közötti Konstantinápoly elleni felvonulás folyamatát vizsgáló munkájában bebizonyította, mekkora jelentősége volt az északfrancia bárók közötti rokonságnak a sereg magja kialakításában.60 Ha nem is tudunk Ecryhez hasonló esetet kimutatni, elég nyilvánvaló, hogy a regionális dinasztikus kapcsolatok fontos szerepet játszottak az V. keresztes hadjárat első európai serege magjának összeforrasztásában. A néhány modem általános munkából nyerhető benyomással szemben a hadjárat előkészületei alaposak voltak. Az 1217-ben Akránál összegyűlt magyar sereg nagysága — bár elmaradt néhány korábbi vállalkozásétól — Jacques de Vitry szerint kiállta az összehasonlítást a III. keresztes hadjárattal, az arab források szerint pedig elég nagy volt ahhoz, hogy Szafedint a Jordán mögé vonulásra késztesse.61 De a magyarok kevés maradandó eredményt értek el. II. András az időt unokatestvére : Bohemund antiochiai és Hugó ciprusi király társaságában töltötte. Úgy látszik, távol tartotta magát Brienne-i János, jeruzsálemi királytól. Ezt az idegenkedést lényegében az indokolta, hogy András nem tudott többet nyújtani a keresztes Palesztinának, a sereg vezetői nem tudtak közös tervben megegyezni és közösen harcolni. Következésképpen 1218 januáijában András hazavezette seregét az anatóliai és balkáni szárazföldi útvonalon.6 2 A keresztes hadjárat egész története szempontjából András expedíciója kisebb vállalkozás volt, de nem volt — ahogyan erre néhány általános munkából következtethetnénk — egy Duna-menti király értelmetlen szeszélye. A vállalkozást higgadtabban kell 56 Fejér, i. m. III/l. 106. S,L. a genealógiai táblát. A friesachi dénárra 1. E. Baumgartner: Die Blütezeit der Friesacher Pfennige: Ein Beitrag zur Geschichte innerösterreichischen Münzwesens im 13. Jahrhundert. Numismatische Zeitschrift 73/1949, 75-106 és D. M. Metealf: The Coinage of South Germany in the Thirteenth Century, London 1961, 50-60. 5 8 Az Andechs-Meraniai házra vonatkozólag 1. Ε. Oefele: Geschichte der Grafen von Andechs. Innsbruck 1977 és újabban J. Gottschalk: St. Hedwig, Herzogin von Schlesien. Köln 1964, 24-73. s® VI. Lipót részt vett az albigensek elleni keresztes hadjáratban, és Spanyolországban volt a Las Navas de Tolosa melletti gyó'zelem után; 1. K. Lechner: Die Babenberger, Markgrafen und Herzöge von Österreich 976-1246. Bécs 1976, 197-198. 6°D. E. Queller: The Fourth Crusade: The Conquest of Constantinaple, 1201-1204. Philadelphia 1977, 4-6. "Lettres de Jacques de Vitry, 1160/70-1240, Evéque de Saint Jean d'Arc, ed. R. B. C. Huygens. Leiden 1960, Ep. III. 98. Aζ arab nézetet Abu Shama-ból ismerhetjük meg, Livre de deux jardins, in: Receuils des historiens des croisades: Historiens orientaux: Arabes, V. 6 2 A hazatérésre 1. Spalatói Tamás, História, ed. Racki 92.
