Századok – 1984
ELMÉLET ÉS MÓDSZERTAN - Sándor Pál: Az anekdotázó Deák Ferencről 1215
AZ ANEKDOTÁZÓ DEÁK FERENCRŐL 1241 közlés szerint a „bozontos medve" nyerte meg tetszését, amelyet „fölzsemlyézve szokott" etetni. Ez a viselkedés, különösen idősebb, magányos embereknél közismert jelenség: a szeretetigény, illetve a szeretetadás kifejezésére utal. Ez a pozitív érzelmi megnyilatkozás negatív árnyékképét is felvetíti. A gyöngédség kiélése a „mackó" felé (az etetés az esernyő végére tűzött zsemlyedarabkákkal), egyúttal az öreg ember érzelmi bezárulkozásáról, elmagányosodásáról is árulkodik. Ebben egyrészt a kor politikai zavarai, másrészt Deák régi eredetű szívbajának rosszabbodása játszottak közre.7 1 Kedélyállapota ezekben az években különösen megromlott. Gyakran napokra is bezárkózott, és senkit sem bocsátott magához (elfordulása az emberektől), hanem regényolvasással töltötte idejét. Jellemző, hogy olvasmányai ekkor leginkább kalandos és humorisztikus regények voltak (Bulwer,7 2 Cooper,7 3 Marryat,7 4 ) mert az volt a véleménye, hogy ezek „vidámítják" a kedélyt, s „javítják az érzéseket".7 5 Egyébként fiatal korában is szívesen olvasta a romantikus történelmi regényt megteremtő Walter Scott műveit, köztük a Napóleon életéről szóló munkáját is,76 hogy szellemét feloldozza a hétköznapok konfliktusainak súlyos terheitől, és a tényleges áldozatok nélküli mesék varázslatos világába menekülve, szellemi és lelki felfrissülést szerezzen magának. De múltat idéz az állatok iránti gyöngédség kiélésének fenti példája is: Deák gyermekkorának egy jellemző epizódjára emlékeztethet bennünket. Élettörténeti adataiból tudjuk ugyanis, hogy az 1812/13-tanévet a pápai algimnáziumban végezte. Ekkor tehát kilenc-tízesztendős gyermek volt. Egy ideig egy Püspöky nevű rokonánál lakott többedmagával. Ekkor történt, hogy a lakóház tarka nőstény macskája a gyermek Deák kihúzóágyában fiadzott meg. S bár a ház gazdája több ízben is ki akarta űzni onnan kicsinyeivel, az mindig visszatért eredeti nyugvóhelyére. A gyermek látva ezt a helyzetet, maga kívánta, hogy az anyamacskát hagyják kölykeivel békében ott, ahol eddig is tanyázott, s ettől kezdve együtt feküdt vele ágyában.7 7 71 Ferenczi: i. m. 3. k. 374-384. Ugyanerről bő előadás olvasható a Magyarország Története 1848-1890 című munka 2. kötetének, főleg 833., 850. lapjain. Főszerkesztő Kovács Endre, szerkesztette Katus László, Budapest, 1979. 72 5u/wer, Edward George, angol író. Született: 1803-ban, meghalt: 1873-ban. Számos romantikus és humorisztikus regény szerzője. Könnyed, ügyes elbeszélésével aratott sikert. Éj és korány című munkája 1843-ban jelent meg magyar fordításban. 13 Cooper, James Fenimore, amerikai regényíró, Született: 1789-ben: meghalt 1851-ben. Az amerikai irodalom nagy mesemondója, aki „A kém" című regényével vetette meg sikeres irodalmi működését, 1821-ben. Fordulatokban, kalandos történetekben gazdag munkáiból kicsendül természetszeretete és a férfiúi erő dicsérete. Munkáit a világ legtöbb nyelvére lefordították. Művei közül különösen az Utolsó mohikán volt igen népszerű, amely 1846-ban, Vadölő-je pedig 1868-ban magyar nyelven is megjelent. 74 Marryat, Frederic, angol regényíró, született: 1792-ben, meghalt: 1848-barí A tenger világának nagy ismerője volt, és ez szolgált alapul több mint harminc tengeri-regényének megírásához. 7 5 Ferenczi: i. m. 3. k. 383-384. 76 Pukánszky: i. m. 305-318. Lásd az 1828. március 164, Kehidáról közölt Deák-levelet Stettner György címére. Ε levélben Deák utal a fenti könyvre. 7 7 Ferenczi: i. m. 1. k. 26. A történetet Eötvös Károly részletesebben meséli el i. munkája 1. kötetében, a „Deák Ferenc hálótársai" című fejezetben. Lásd a 129-131. lapokat. A történetet Deák Ferenc másodunokahuga, Deák Mária beszélte el utóbb az elbeszélés szerzőjének. Deák Mária a zalatárnoki Deák Józsefnek, kinél Deák ötéves koráig élt, volt az unokája.
