Századok – 1984
KÖZLEMÉNYEK - Kabdebo Tamás: Joseph Blackwell és az angol konzulátus terve az 1840-es években 1201
A PESTI ANGOL KONZULÁTUS TERVE AZ 1840-ES ÉVEKBEN 1207 törekvéseit és egyéb fáradalmait tartósan díjazná. Blackwell jól ismerte Széchenyi működését, kapcsolatban állta Lánchíd-építő Clark-okkal, a hajógyár kiépítését ajánlotta Óbudán, tervet nyújtott be a parlament építésére, s mindezekhez hozzágondolta az angol szakemberek és ipari cikkek magyarországi keresletét. Mindezt Sir Robert Gordon is tudta, nem üres bókokat küldött tehát emberének, amikor így írt: „Ennek a levélnek az a célja, hogy biztosítsam önt arról, hogy engem úgy informáltak, és magam is azt hiszem, amennyiben Őfelsége kormánya úgy dönt, hogy a konzulátust fel kell állítani, a konzuli posztra önnél alkalmasabb ember nem akadhat." 31 1843 júniusában Blackwell arról számol be Sir Robert Gordonnak, hogy előzőleg beszélt „az ünnepelt Bezerédyvel, az alsótábla egyik legkitűnőbb úriemberével" aki, Blackwell meglepetésére, feltette neki a kérdést: „Miért nem állít föl az ön kormánya konzulátust Pesten? ", majd hozzátette, csodálja, miért nem történt ez már meg ez idáig? Blackwell azt felelte, hogy a brit kormány addig nem tesz lépéseket ez irányban, amíg biztosítva nem látja, hogy az osztrák kormánytól elnyerheti az exequatur-t, vagyis a konzulátus felállítására szóló engedélyt. „Amit az ön kormánya akar, azt meg is valósítja" — volt erre a viszontválasz.3 2 Ott, ahol az akaratot valóban tett követhette, mert az akadályokat át lehetett hidalni, vagy ahol a kereskedelmi érdek olyan erős volt, hogy az engedélyt ki lehetett csikarni, új angol konzulátus nyílt meg. Ezeket az angol kormány a szabad kereskedelem távoli őrposztjának tekintette, s ha a konzuli teendőket nem is, a kívánalmakat elég pontosan meghatározta. A konzul feladatai közül legelső volt, hogy a külügyminisztériumnak rendszeres jelentéseket küldjön, többnyire a konzul hatásterületéhez tartozó legközelebbi angol nagykövetségen keresztül, de nem ritkán egyenesen Londonba küldve az információt. Ahol konzul volt, ott az angol futárszolgálat is működött, tehát a konzul igénybe vehette az angol diplomáciai szolgálat külön futárpostáját; ha a levél nem volt bizalmas jellegű, akkor a konzul a helyi postát használta. Blackwell, mivel Magyarország nem tartozott az angol diplomáciai hálózatba, s minthogy a körötte sündörgő osztrák kémek miatt a postában nem bízott, leveleit, jelentéseit magyar barátaival küldözgette a bécsi nagykövetségre. A konzuli követelmények közé tartozott, hogy ismernie kellett mind az angol, mind a működési terület állami törvényeit, különös tekintettel· ana, hogy a felsőbb helyről való utasításokat, hibák és törvénybe ütköző cselekedetek elkerülésével, lehetőleg zökkenőmentesen végrehajthassa. „Ahhoz, hogy egy jelölt, a konzuli hivatalt méltón betölthesse, ismernie kell a törvényszék és a rendőrbíróság speciális nyelvét is, abban az országban, ahol hivatala székel, többek közt azért is, hogy el tudjon beszélgetni hivatalos dolgairól a helybeliekkel."33 Ez a körültekintő megfogalmazás pillanatképet ad az angol diplomáciai gépezet szerkezetének egy csavarjáról — hisz a konzul ez volt —, mely alkalmassá tette az akkor még mindig növekvő világbirodalmat az ez idáig leghumánusabb terjeszkedésre. A további követelmények között szerepel, hogy a konzul tartózkodjék attól, hogy magánjellegű üzleti ügyekbe bonyolódjék, mert ez megakadályozhatja, hogy teljes odaadással lássa el hivatalát, vagyis az angol tudománynak, művészeteknek és ipari 3'Gordon Blackwellhez. Bécs, 1842. április l.H.M.I. 3 2 Blackwell Gordonhoz. Pozsony, 1943. július 2. H. M. I. 3 3 Fynn, i. m. 7.
