Századok – 1984

KÖZLEMÉNYEK - Spira György: Ján Rotarides negyvennyolca 1173

1188 SPIRA GYÖRGY egy részének írhatnak a terhére, Rotaridest és Král't tehát legfeljebb a magántulajdon szentsége elleni merényletre való bujtogatás vádjával illethetnék, amiért hangot adtak a kérdéses erdőkre (meg más további engedmények tételére) irányuló paraszti igényeknek; ez a vád pedig szintén meglehetősen: visszásán hangzanék egy olyan átalakulás napjaiban, amelynek nem utolsó rendeltetése, hogy minden honpolgár számára biztosítsa a teljes szólásszabadságot. Nem beszélve arról, hogy Rotaridesék követelései távolról sem minősíthetőek magukban álló, kivételes követeléseknek. Hiszen például a majorsági jobbágyok felszaba­dítását és a szőlődézsma eltörlését nem sokkal őutánuk jónak látta sürgetni Pest megye március 21-én megalakult forradalmi választmánya is, amelybe Petőfi is bekerült ugyan, amelynek a tagsága azonban nagyobbrészt birtokos nemesurakból (igaz, liberálisokból) regrutálódott;3 6 s az bizonyos, hogy az országgyűlés nem szívlelte meg ezeket a követeléseket, arra azonban egy pillanatig sem gondolt senki, hogy miattuk megtorló lépéseket tegyenek a választmány ellen. Amint Rotaridesnek az a megállapítása, hogy az országgyűlési rendek nem a maguk jószántából, hanem félelmükben döntöttek a jobbágyfelszabadítás mellett, méltánytalan (vagy legalábbis egyoldalú) megállapítás volt ugyan, de szintén nem mondható teljesen elszigetelt véleménynyilvánításnak, hiszen a márciusi napokban hasonlóképpen nyilatkozott példának okáért Petőfi is;3 7 s kétségte­len, hogy Petőfire éppen ilyesféle megnyilatkozásai miatt nem csupán konzervatív, hanem liberális oldalról is igencsak görbe szemmel tekintenek, no de arról szó sincs, hogy ezért bírói felelősségrevonást alkalmazzanak vele s/emben. Ami meg a nem-magyar kisdiákok anyanyelvükön történő oktatásának a követelését illeti: nem vitás, hogy ezt magyar részről Hont megyén kívül is sokan helytelenítik; de azoknak a magyaroknak a száma sem jelentéktelen, akik osztják, s ez utóbbiak közé tartozik maga a (hivataloskodásának megkezdésére április 7-én immár az uralkodó által is felhatalmazott) Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös József báró is, mint ezt rövidesen ország-világ előtt is tanúsítani fogja az elemi oktatás megreformálásának tárgyában készülő törvény­javaslata.38 Másfelől viszont az sem volna szerencsés, ha ilyen és hasonló aggályok miatt túlságosan soká késlekednének Rotaridesék bíróság elé állításával, mert ez meg a közvéleményben olyan meggyőződést ültethetne el, hogy a megyei hatóság nem mer előhozakodni vádjaival, mivel maga sem érzi őket kellőképpen megalapozottaknak. S ettől féltükben a vármegye urai egy hónapi töprengés után, május 4-én végre mégis elszánják magukat a gyanúsítottak perbefogására,39 újabb két hét múlva, május 18-án pedig Majzik szolgabíró már meg is jelenik a merei Vajda István másodalispán úr elnökletével ekkor éppen ülésező megyei törvényszék előtt, s előterjeszti a Rotarides és Král' „vezérleteik 36 Vö. Spira György (szerk. és bev.): A vezérmegye forradalmi választmánya 1848 tavaszán, Századok 1964, 715-716., 718., 737., 747. 3 7 Lapok Petőfi Sándor naplójából, 1848 márc. 24, Petőfi Sándor összes Művei V (szerk. V. Nyilassy Vilma és Kiss József), Bp, 1956, 84-85. 3 "Ld. a javaslat 10. §-át, közli Beér János és Csizmadia Andor (szerk. és bev.): Az 1848/49. évi népképviseleti országgyűlés, Bp, 1954, 614. 3'Erről StABB H ML KJk 1848 :1104 és Maithényi Szemeréhez, Tompa, 1848. máj. 6, OL '48MLBM ált. 1848 :1185.

Next

/
Oldalképek
Tartalom