Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER 1920-1934 1171 félelmetesen dühödt erejű nacionalista és soviniszta hullám önti el, és az új - még Magyarországnál is kisebb területű és népességű - Ausztria társadalmának még legkonzervatívabb politikai erőit sem hatja át a magyarhoz hasonló tartalmú és hevességű nacionalizmus. (Pedig Ausztria, ha lehet, bizonyos értelemben többet veszített. Miután a Monarchiát feldarabolták, s meghúzták a térképen az új határoka:, megállapították az új államokat, Clemenceau megjegyezte: „A maradék: Ausztria"). Annál tragikusabbnak hatott viszont az osztrák társadalomra a békszersződés „örök" tilalma a Németországgal való egyesülésre, az Anschlussra. Ezzel összefüggésben a magyar és az osztrák viszonyok összehasonlítása folyamán még egy, úgy vélem, döntő különbséget kell megemlítenünk. Ha igaz is, hogy mindkét ország mozgásterét lényegében azonos külpolitikai szituáció szabta meg, most hozzá kell tennünk: óriási különbséggel — ha úgy tetszik, Ausztria rovására. A fiatal osztrák köztársaság olyan történelmi-kulturális múlttal indult háta mögött, amelynek nyomán mindenkinek, még leghaladóbb társadalmi-politikai erőinek tudatában is az egységes német államhoz való tartozás igénye élt. Az 1920-as évtized elején — ha az új európai hatalmi viszonyok ennek aktualitását háttérbe is szorították — az Anschluß iránti vágy, a német kultúrközösséghez való tartozás tudata szinte a teljes társadalmat áthatotta. Más vonatkozásban: Ausztriának az európai térképen nyugatról olyan nagyhatalom volt a szomszédja, Németország, amely ugyanerre a lehetőségre várt. Németország ezirányú nyílt követelése azonban arra az időre esett, amikor ott már a retrográd erők kerültek hatalomra, s az Anschlussa fasiszta Németország agresszivitásának az eszközévé vált. Az osztrák társadalom jelentős része azonban nem volt képes a váltásra, már csak azért sem, mert olyan, az önálló államiságot hordozó ideológia, amellyel akár németellenes értelemben is lehetett volna politizálni, Ausztria sajátos viszonyai között nem alakult ki. Ez is a különbségekhez tartozik, elég a magyar nacionalizmusnak a jobb- és szélsőjobboldal berkeiben is mozgósító hatásaira, a konzervatív és jobboldali magyar politikának a nacionalizmussal ilyen értelemben is manipulálni tudó lehetőségeire gondolnunk. Magyarországot nem fűzte ilyen jellegű történelmi, nyelvi-kulturális örökség semmilyen „nagy szomszédhoz". így hát reá, az egyébként mindkét állam számára lényegében azonosnak tekinthető külpolitikai tényezők összességéből egy faktor sem gyakorolhatott olyan hatást, amely a belpolitikai szituációban már az 1930-as évek elején erős kihívást jelenthetett volna a náci típusú totális fasizmus meghonosítására törekvő erők mögötti társadalmi bázis rohamos megerősödése irányában. Miklós Stier TRAITS ANALOGUES ET DIVERGENTS DES RÉGIMES POLITIQUES AUTRICHIEN ET HONGROIS DANS LES ANNÉES 1920-30. (Résumé) Dans cette étude nous trouvons, avant tout sur la base d'oeuvres récentes d'historiens hongrois et autrichiens, une comparaison des deux régimes politiques après la première guerre mondiale, un résumé des particularités de la tentative, après la chute du régime de Bethlen, de créer en Hongrie un État de caractère totalitaire, et une analyse de la tentative de Dolfuss, après la chute de la république
