Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Stier Miklós: Az osztrák és a magyar politikai rendszer hasonló és eltérő vonásai az 1920-as és 1930-as évtized fordulóján 1149
AZ OSZTRÁK ÉS A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER 1920-1934 1165 nem kerülhetjük meg, hogy a teljes társadalmi struktúra elemezését ugyan mellőzve, nagyon röviden, legalábbis a vizsgálódásaink szempontjából legfontosabb társadalomtörténeti mozzanatokat ki ne emeljük. Ausztria társadalma - nyugat-európai összehasonlításban viszonylag kései polgárosodása ellenére is - a magyarénál iparibb jellegű. „Örökletes belső strukturális problémái csekélyebbek, mivel itt a részlegesen fennmaradt nagybirtok társadalmi és politikai jelentősége kisebb, ezzel szemben nagyobb súlyra tett szert a zömében paraszti jellegű kisbirtok."3 9 Az agrárszférának az a belső szociális feszítőereje, amely a magyar társadalomra oly jellemző, s amelynek következtében éppen a tiszántúli szegény- és nincstelen paraszti rétegek válhattak először számottevő mértékben bázisává az első, az ún. korai radikális szélsőjobboldali mozgalmaknak,40 az osztrák paraszti társadalomra nem jellemző : az osztrák parasztság aktivizálódó részének nagy többsége nem is a náci, tehát a szélső radikális eszmék befogadója, valamint a náci párt támasza, hanem sokkal inkább a Heimwehrnek, a Dollfuss-Schuschnigg-féle tekintélyuralmi rendi-képviseleti államnak. Az iparosodottabb osztrák társadalom nyugati mércével mérve ugyan gyengébbnek tűnő, de Magyarországhoz képest igencsak tőkeerős fináncoligarchiával rendelkezett. A származását, eredetét tekintve zsidó finánctőke azonban kisebb hányadát jelentette, mint Magyarországon. Különösen a nyugatibb területek nehézipara válhatott — a német tőkeérdekeltségekkel való erősebb összefonódása révén is (pl. a hatalmas Alpine Montangesellschaft-konszern) - részben a náci-német törekvések támogatójává is, míg a bécsi banktőke, amely az osztrák ipari tőke jó része felett gyakorolt ellenőrzést, főként angol-francia orientációjú volt.41 A vezető tőkés csoportok nagyobbrészt, mint maga a Gyáriparosok Szövetsége is, elsősorban a Heimwehr, majd a dollfuss-i kísérlet támogatójává vált, nem a szélsőséges náci irányzat segítőjévé. Noha itt a részletkutatások hiánya miatt óvatosan kell fogalmaznunk, egy dolog azonban bizonyosnak látszik: míg a magyarországi finánctőke és a nagybirtok viszonylag korán és teljes határozottsággal fordul szembe a gömbösi korporativ törekvésekkel4 2 addig az osztrák társadalom e legfelsőbb körei a Dollfuss-féle kísérlet meglehetősen egyértelmű támogatóivá válnak. Ez utóbbiban a legfőbb szerepet az játssza, hogy Dolfuss vállalkozott az első számú veszély, a szocializmus világával kacérkodó, a tőkét ellenőrizni és rendszabályozni kívánó szociáldemokrácia letörésére, és ellenállást hirdetett a második számú veszéllyel, a náci törekvésekkel szemben is, amely a tőkét részben a német gazdasági érdekek alá rendelődésével, ausztriai önállóságának, vezető szerepének feladásával, részben a franciaangol finánctőkével fennálló érdekközössége megbontásával fenyegette. A társadalmi struktúra eltéréseire vezethetők vissza azután azok a különbségek is, amelyek a jobboldali tendenciát hordozó elemeknek a két országban mutatkozó alapvető 3 9 Ormos Mária - InczeMiklós: i. m. 256. 4 "Lackó Miklós: Vázlat a szélsőjobboldali mozgalmak társadalmi hátteréről Magyarországon az 1930-as években. Történelmi Szemle, 1962. 3^1. sz. 353-364. 41 Winfried Garscha-Hans Hautmann: Februar 1934 in Österreich, Dietz Verlag, Berlin 1984. 210 S. 14-15. 4 2 1935. június 4-én a Gyáriparosok Országos Szövetsége 33. közgyűlésén tiltakozik a tervezett érdekképviseleti rendszer ellen, majd két nap múlva Chorin Ferenc, a GYOSZ elnöke Gömbössel folytatott megbeszélésén. Stier Miklós: A Nagy Válságtól a világháborúig (Magyarország 1929-1939) Kézirat. 6*
