Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
AZ „OSZTRÁK" AUSZTRIA KELETKEZÉSE 1145 megszállás alatt levő tartományait bevonják a NATO-ba,8 5 ami által — Németországhoz hasonlóan - Ausztria területe is beláthatatlan időre a szemben álló világhatalmak érdekösszeütközésének színterévé válhatna. Ebből a felismerésből két pozitív kívánság született: egyrészt Ausztriának mint önálló nemzetnek az elfogadtatása, másrészt olyan nemzetközi státusz szerződéses kialakítása, amelyik lehetővé tenné Ausztria számára a minden oldalon sérthetetlennek tekintett semlegesség megőrzését. Itt nem részletezhető bonyolult nemzetközi tárgyalások eredményeként 1955 májusában aláírták Ausztriával az államszerződést, amelyik kielégítette az osztrák nép nagy többségének kívánságait. Az államszerződés létrejötte relativizálta a „nagy" országok feltétlen előnyét a „kis" országokkal szemben. Az első osztrák köztársaság szinte sohasem tudott megszabadulni saját kicsinységének túlhajtott komplexusaitól. Jelentős részben a korszellemben is gyökeredző ,nagyság" és „erő" iránt táplált irracionális kisebbrendűségi érzés volt az Anschluss-mozgalmak emocionális mozgató rugója is. Most minden visszájára fordult. Németország a közel hetvenmilliós lakosságával és Nyugat-Európa legerősebb nemzetgazdaságával éppen „nagysága" miatt nem érhette el sorsproblémáinak olyan kedvező rendezését, mint a „kicsiny" Ausztria. így azután az államszerződés, amelyik stabilizálódott helyzetet biztosított Ausztriának a népek közösségében, az osztrák nemzeti öntudat fejlődésének és megszilárdulásának egyik fontos tényezője lett. A Közép-Délkelet-Európában bekövekezett szocialista átalakulás elkerülhetetlenné tette Ausztria számára, hogy átértékelje az e térséghez fűződő kapcsolatainak jellegét és fejlesztésének reális lehetőségeit. Az egykori „kultúrmissziós" szerepről vallott felfogást, amelynek hátterében egyértelműen tőkés expanziós érdekek rejtőztek, s amelyik magában rejtette a Duna-völgyi népek kulturális-szellemi életének lebecsülését is, felváltotta az egyenlő országok között szokásos, a kölcsönös érdekekre alapozott kapcsolatok új rendszere. Történeti összefüggésbe állítva ez azt jelenti, hogy a második osztrák köztársaság megszabadult az első osztrák köztársaság történetét végigkísérő tévhittől, hogy Ausztria jövőjét csak az Anschluss, vagy pedig a régi Monarchia valamilyen új változatának megteremtésével lehetne biztosítani. Az államszerződés megkötése óta eltelt csaknem három évüzed fejlődése meggyőzően bizonyítja az önálló és független Ausztria életképességét. Említettük már, hogy - véleményünk szerint - a gazdasági és szociális tényezők a nemzettudat fejlődésének fontos elemét jelentik. Ebben a tekintetben Ausztria mai helyzete lényegesen különbözik a két világháború közötti állapotától. Dinamikus gazdasági fejlődés eredményeként Ausztria a korábbi ipari-agrár országból fejlett ipari országgá vált, ahol - a legtöbb nyugati országgal ellentétben - teljes a foglalkoztatottság, széles körű a szociális biztonság, és a két világháború közötti időszakhoz képest nagymértékben javultak a dolgozó rétegek életfeltételei. A „vörös Bécs" és a „reakcióskonzervatív tartományok" egykori konfliktusában kifejeződő gazdasági és szociális í5 Keyes, az ausztriai amerikai csapatok parancsnoka 1949 nyarán kormányának küldött jelentésben úgy vélekedett, hogy az amerikai csapatok ausztriai jelenléte túlnőtt a második világháborúból eredő és rendezésre váró katonai problémák körén, „itteni jelenlétünk legfontosabb célja a kommunizmus elleni harc és a Nyugat-Európa ellen irányuló szovjet gazdasági és politikai agresszió megakadályozása". (Idézi: G. Stourzh: i. m. 64.)
