Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Kerekes Lajos: Az "osztrák" Ausztria keletkezése (Gondolatok az osztrák nemzet-tudat fejlődéséről (1918-1963) 1117
1126 KEREKES LAJOS felfedezni. Déltirol olasz megszállását a tiroli tartományi kormány egy része az önálló Tirol-köztársaság megteremtésével szerette volna elhárítani,2 5 a Bécstől elszakított független Tirol létével szerette volna kihúzni a talajt az olaszok érve alól, hogy Olaszországnak „az osztrák fenyegetés elleni védekezés" érdekében feltétlenül szüksége van a Brennerhatárra. Amikor a békekonferencia a független Tirol tervét elutasította, a tiroli jobboldali irányzatok körében felmerült a Bajorországra korlátozott Anschluss követelése, amelynek hátterében a bajor és osztrák ellenforradalmi csoportok azon törekvése rejtőzött, hogy ilyen módon függetlenítsék magukat a baloldali-forradalmi mozgalmak előretörésével fenyegető Berlin és Bécs befolyása alól.2 6 Délkarintia jugoszláv megszállása és a Klagenfurti-medence hovatartozása miatt kirobbant fegyveres harcok sem lépték túl a karintiai tartomány határait, és nem hozták mozgásba az ország más részeit a német nyelvű területsáv védelmezése érdekében. A Ludwig Hülgerth alezredes által megszervezett karintiai „Heimatschutz" meglehetősen önerejére utalva folytatta harcát a tartomány területi egységének megőrzéséért.2 7 Vorarlberg a háborús vereség lesújtó következményeitől és a független Ausztria gazdasági bajaitól Svájchoz csatlakozva szeretett volna megszabadulni és a svájci Anschluss-akció sikerét kizárólag a békekonferencia tilalma és a svájci Államtanács elutasító döntése hiúsította meg és nem a vorarlbergi lakosság valamiféle „osztrák érzelme".28 Burgenland hovatartozí'sának ügyét viszonylag hosszú ideig bizonytalanságban tartották a magyarországi politikai változások, s a végső döntés itt is inkább nemzetközi okokkal, semmint az ott élő német nyelvű lakosság spontán és erőteljes nemzeti mozgalmainak kényszerítő fellépésével magyarázható.2 9 Az elmondottakból túlzás nélkül levonható az a következtetés, hogy a belső nemzeti összetartó erőt csaknem teljesen nélkülöző osztrák köztársaság 1918—1919-ben óhatatlanul beleolvadt volna Németországba, ha a világbéke új rendjét diktáló győztes határnak — főleg Franciaország — a Duna-völgyi hatámi erőegyensúly érdekében nem ragaszkodtak volna Ausztria függetlenségéhez. Aζ osztrák Anschluss lehetősége már a világháború idején úgy merült fel, mint a szemben álló hatámi blokkok mérkőzésének egyik lényeges tétje. Bülow kancellár 1916-ban úgy nyilatkozott, „még ha ezt a háborút el is vesztenénk, Ausztria annektálásává megnyerhetnénk a partit".30 Ezt azonban a francia hadvezetés is világosan látta, ezért Qemenceau úgy vélekedett, hogy „amennyiben a háború Ausztria csatlakozásává fejeződne be, úgy Németország nem legyőzöttként, hanem győztesként kerülne ki a háborúból".3 1 Hosszú viták és éles nézeteltérések ellenére a győztesek végül is megegyeztek az Anschluss tilalmában — amelyet a Németországgá megkötött versailles-i békeszerződés az osztrák köztársasággal ááírt Sánt-Germain-i békeszerződéssel egybehangzó módon ren-2 'Haus Hof und Staatsarchiv. Wien, Κ. 261. (Otto Bauer Nachlass) 153. 2 6 Auswärtiges Amt. Bonn. Abteilung II. Pol. 2. Österreich Nr. 1. Bd. 1. 2 7Erwin Steinbock: Die Volkswehr in Kärnten unter Berücksichtigung des Einsatzes der Freiwilligen verbände. Wien-Graz, 1963. 2'Lajos Kerekes: Von Saint Germain bis Genf. Österreich und seine Nachbarn 1918-1922. Budapest, 1979. 101-113. 2 9 Soós Katalin: Burgenland az európai politikában 1918-1921. Budapest, 1971. 3 0Benoist-Méchin: Griff über die Grenzen. 1938. Oldenburg. 1966. (Idézi: Kurt Schuschnigg: Im Kampf gegen Hitler. Wien-München-Zürich, 1969. 43.) 31 Ludo Moritz Hartmann: Grossdeutsch oder Kleindeutsch? Wien, 1921. 25.
