Századok – 1984
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: A Batthyány-kormány megalakulása és kinevezése 1085
A BATTHYÁNY-KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS KINEVEZÉSE 1089 Ez a híradás többszörösen is érdekes. Mindenekelőtt azért, mert jelzi, hogy már ekkor úgy vélik: a leendő kabinetben nyolc szakminiszter lesz. Érdekes továbbá azért is, mivel Kossuth nem az iparügyi és közlekedési vagy pénzügyi, hanem a belügyminiszteri tárcával szerepel egy olyan tudósításban, amelyet Fényes Elek, a Hetilap szerkesztője hitelesnek fogadott el. Végül az is figyelemre méltó ebben a híradásban, hogy a Jóváhagyott" nevek között már ekkor feltűnik Esterházy és Mészáros Lázár, míg a lehetséges miniszterek között — Klauzál kivételével — megtalálható a többi leendő miniszter neve is. A tudósítás március 19-i dátuma - mint később látni fogjuk — valószínűleg nem téves. Az azonban már nem felel meg a valóságnak, hogy ekkor akár Kossuth, akár Deák elfogadólag nyilvatkoztak volna a nekik szánt tárcáról. Ami Deákot illeti, nem is tehette, mivel március 20-án érkezett meg a diéta színhelyére. A fenti híradás, bár csak 24-én látott napvilágot, két nappal korábban már többnyire ismert volt a fővárosban, legalábbis a mozgalom vezetői előtt. Ennek alapján az is világossá kezdett válni számukra, hogy a minisztérium megalkotásáról késik a végleges döntés, hogy a kabinet személyi összetételét illetően Pozsonyban nincs egyetértés. Ennek alapján a Marczius Tizenötödike nem minden alap nélkül írt arról, hogy még mindig semmi biztosat nem tuáni „a pozsonyi minister-crisisről". A vezércikknek tekinthető eszmefuttatás hangsúlyozza: Batthyány Lajos kinevezése után azt várták, hogy az ellenzék „compact erővel" fog felïëpni, s áz oppozjció volt vezetőjével az élen, hívei tömegestől kerülnek kormányra; Most, több napos bizonytalanság után Deák és Eötvös neve mellett meglepetéssel hallják Esterházy Pál, a Metternich-korszak diplomatája, és Széchenyi nevét is. A lap le is vonja a következtetést: úgy latszik, az első minisztériumunk koalíciós kabinet lesz! Ami a fővárosi forradalmi ifjúság lapjának következtetését illeti, jó nyomon járt. Batthyány ugyanis már a Bécsből való visszaérkezés estéjén meghívta a lakásán tartott értekezletre Somssich Pált, a kormánypárt vezéralakját, ezzel adva határozott jelét annak, hogy együtt óhajt működni a konzervatívokkal is „a rend és a közbéke" fenntartása érdekében. Somssich me'ghívása természetesen nem a kormányalakítást, hanem a jobbágyfelszabadítást érintő törvénycikkek megbeszélését célozta. Másnap már az országgyűlés megvitatta azokat, s amint március 19-én reggel az országgyűlés mindkét táblája jóváhagyta a törvények kíséretében a királyhoz küldendő felirat szövegét is, Batthyány azokat — tudomásunk szerint — személyesen vitte Bécsbe. (így nem lehetett jelen a fővárosi küldöttség fogadásán sem.) Battyhyány még aznap, visszatért a császárvárosból, mert Széchenyi megemlíti naplójában, hogy meglátogatta a miniszterelnököt. A köztük lezajlott beszélgetésre emlékezve azt is feljegyezte, hogy szerinte Batthyánynak „nincsen szervező tehetsége". Nem tudni, hogy ez a megjegyzés mire utal. Talán a minisztérium megalkotására. A leendő kormány összetételéről megállapíthatóan március 18-án esett először szó. Az országgyűlés délutáni zsúfolt ügyrendjének ismeretében feltételezhetjük, hogy arra valószínűleg még délelőtt sor került. (A főrendek 18-án este éjfélig üléseztek·.) Nagyon valószínű, hogy elsősorban a felállítandó minisztériumok számáról és azok feladatköréről folyt valamiféle tárgyalás, hiszen erre a megállapodásra nemcsak a kabinet megalakítása miatt volt szükség, hanefn a vonatkozó törvényjavaslat előkészítése is megkívánta, hogy ebben a kérdésben az ellenzék vezetői egyetértésre jussanak. Az is természetes viszont, hogy a mégbeszélés nenj esett nevek említése nélkül — de a személyeket illetően semmi ,J6
