Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Lázár György: Szlovák iskolaügy Magyarországon 1359
1368 LÁZÁR GYÖRGY magyarországi szlovák települjön „haza". Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy magáévá tette azt az álláspontot, miszerint a magyarországi szlovákoknak magyar földön nincs szükségük iskolákra. Az Antifasiszta Szlávok Frontja az összes magyarországi szlovák áttelepülésével számolt, s azt hangoztatta, hogy annak befejezése után — mivel teljesítette „történelmi küldetését" (ti. a magyarországi szlovákság „hazatelepítését") — megszünteti tevékenységét. A Frontnak ellenben tekintetbe kellett vennie, hogy az érdekelteknek csak egy része jelentkezett áttelepülésre, s ezek közül is voltak, akik e szándéktól elálltak. Éppen ezért a Frontnak az 1946. július 27-28-i békéscsabai ún. szláv kongresszus előtt közzétett programnyilatkozata már számol azzal a lehetőséggel, hogy a lakosságcsere befejezése után is marad szlovák nemzetiség Magyarországon, ezért korábbi álláspontját módosítva most már úgy véli, hogy az itt maradó szlovákságnak továbbra is szüksége van saját szervezetre.32 Mindez nem gátolta a Front vezetőit abban, hogy a kongresszusról a párizsi békekonferenciára küldött táviratukban az összes magyarországi szlovák kitelepítését követeljék, függetlenül attól, hogy azok jelentkeztek-e áttelepülésre vagy sem. Később kiderült, hogy a kongresszuson ilyen értelmű határozati javaslat nem is hangzott el, s a békekonferenciához intézett távirat szövegét is „elfelejtették" felolvasni.33 Mint kiderült, a távirat Francisci Mihálynak, a Front elnökének és Horák Sándor alelnök egyéni akciója volt, akik meghamisítva a kongresszus határozati javaslatát, igényt formáltak arra, hogy az összes magyarországi szlovák nevében beszéljenek és nyilatkozzanak. A távirat híre az alföldi szlovákság áttelepülni nem akaró tömegeiben hatalmas felháborodást váltott ki. 1946. augusztus 18-án Békéscsabán szlovák nagygyűlést rendeztek, ahol is mintegy 20 ezer ember volt jelen. A gyűlés résztvevői kiáltványban tiltakoztak a kényszerkitelepítések ellen.3 4 Ezenkívül táviratot küldtek Gyöngyösi János magyar külügyminiszternek, a magyar békedelegáció vezetőjének Párizsba, amelyben tájékoztatták őt a kényszerkitelepítéseket elítélő határozatról.3 5 A Front vezetőinek antidemokratikus módszerei még az Antifasiszta Szlávok Frontja tagjainak egy részében is heves felháborodást váltottak ki. A Fronton belül kialakult egy ellenzék, amely szemben állt a hivatalos vezetéssel. Az Antifasiszta Szlávok Frontja szarvasi szervezete például szlovák nyelvű röpiratokban leplezte le Francisci Mihály elnök és Horák Sándor alelnök tevékenységét.3 6 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium politikai szempontból elengedhetetlennek tartotta, hogy a szlovák iskolákban olyan tanítók tanítsanak, akiknek múllja politikailag és erkölcsileg egyaránt feddhetetlen volt. Egy-egy tanító kinevezését alapos és körültekintő igazolási eljárás előzte meg. A tanerőgondokon (1945—48-ban mégkevés volt a szakképzett, a szlovák irodalmi nyelvet jól ismerő pedagógus) a minisztérium főleg az áttelepült magyar 3 2 Programové vyhlásenie Antifasistického Frontu Slovanov. Sloboda 1946. júl. 23. 33 Szegő Zsuzsanna: Francisci itt marad. Haladás 1946. aug. 22. 34 A Magyarországhoz hű szlovákok tiltakozó gyűlése Békéscsabán. Szarvasi Újság 1946. aug. 23. (Itt olvasható a kiáltvány szövege.) Ld. még: Lázár György: A népek barátságáért, a reakció és a sovinizmus ellen. (Az együttélést választó magyarországi szlovákok harca a kitelepítés ellen.) Tiszatáj 1981. évi novemberi száma. 3 5 A távirat szövege a Szarvasi Újság fent említett számában olvasható. 36 Az AFS demokratikus ellenzéke a szlovák néphez fordul, és Francisciék távozását követeli. Viharsarok 1946. aug. 14. AFS = a Front szlovák nevének rövidítése.
