Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
970 KUMOROVITZ L. BERNÁT püspök esztergomi érsekké lépett elő,32 8 Demeter erdélyi püspökségét a zágrábival cserélte fel,32 9 majd Alsáni Bálinttól átvette az al-, illetve a kancellárságot,3 30 De Surdis János halála után pedig elnyerte az esztergomi érsekséget is.33 1 A többi főpapi szék részben betöltetlen volt akkoriban, vagy birtokosaik - öregségük miatt — nem vettek részt a háborúban.33 2 1375-ben csak Miklós csanádi püspök cserélte fel püspökségét a szerémivel — valószínűleg azért, mert a Himfiékkel való kapcsolata megromlott.3 3 3 10. Arra a kérdésre, hogy miképpen alakult az 1375. évi háború után Magyarország és Havasalföld szomszédi viszonya, Lajos királynak 1377. november 19-én a brassóiak részére adott oklevele vet világot.33 4 Eszerint a vajda kapcsolata Nagy Lajossal átmenetileg megszűnt. Azt olvassuk benne ui., hogy — mivel Törcsvár várának felépítését saját költségükön vállalták — városukhoz csatolja a várat övező szász falvakat, ígérvén, hogy „ha, mint reméli, Havasalföld Isten segítségével uralma alá kerül, az Arbor Ruffa melletti vámot az új vár mellé fogja helyezni;3 3 5 a városukban szedett vámot mérsékelni fogja, a „míg Havasalföldet birtokába nem veszi,33 6 régi jogaik és szokásaik szerint fogja azt szedetni, a vár élére pedig magyar, német vagy más nemzetiségű várnagy állításának jogát magának tartja fenn. Mindezekből tehát megállapíthatjuk, hogy: 1. Lajos királyunknak 1375-ben szándékában állhatott Havasalföld meghódítása, de átmenetileg lemondott róla; 2. Tervét nem adta fel, megvalósítására azonban határidőt nem tűzött ki; 3. országa határát (a Jalomica folyó irányában) új várral biztosította. Intézkedésének komoly voltáról oklevelének commissiós jegyzete tanúskodik, mely így hangzik: „A királyi felség rendelkezése; kétszer olvasták fel előtte, valamint Scharfeneki János úr közlése."3 3 7 A 328 Lásd a 2., 14., és 24. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 359 Lásd a 13. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 3 3 0 Szentpétery: Oklevéltan 165. és 169. 33 1 1376.február 15-én említik eló'ször. Theiner: i. m. II. 159. 3 3 2 Az esztergomi érsekséget 1376. február 16-án MODI. 89460; a váradi és szerémi püspökséget 1375. február 22-én MODI. 6195; a gyó'rit 1376. március 8-án MODI. 24686; a zágrábit pedig 1376. január 25-én mondják megürültnek. MODI. 6320. 3 3 3 E véleményünket az [1375). szeptember 15-i, Himfi Benedek temesi ispán nejéhez intézett bíráló levelére alapítjuk. (Szövegét olv. a Függelék 5.) E helyütt megjegyezzük, hogy ez idő tájt egy kancelláriai és bírósági reform nyomai figyelhetők meg. Egy részük - véleményünk szerint - az 1375. hadjáratot követő újabb igazgatási, illetve kormányzati igényekkel függ össze, melyekre már 1937-ben felhívtam a figyelmet. Kumorovitz L. Bernát: A magyar királyi egyszerű és titkospecsét használatának alakulása a középkorban. Kny. a Bécsi gr. Klebelsberg Kunó Történetkutató Intézet Évkönyvének hetedik (1937.) évfolyamából. 26-29. Uő: „Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában"; A Memoria seculorum-ban megjt lenő értekezés. - Olv. még Bertényi: Országbírói intézmény 156-170. 33 4 Z-W.: Urkundenbuch II. 479-480. Megerősítette Zsigmond 1395. március 7-én. Zsigmond-kori okit. I. 3860. reg. 3 3 5 „. . spondemus, quod si deo volente terra Transalpina, ut speramus, ad manus nostras deveniet, extune tributum iuxta Ruffam arborem pro nostra maiestate dare consu.etum circa ipsum novum Castrum exigi ;ommittemus." Uo. 3 3 6 ,,. . . ut ... nostri saxones recompensam ... suorum . . . laborum . . . sentiant premiatam, ipsos in solutione tributi, quod in civitate pro nostra dant maiestate, sicut nobis videbitur alleviare, medio autem tempore, quo ipsa terra Transalpina ad manus nostras deveniet .. . saxones nostri iuxta antiqua ipsorum iura et consuetudines alias tributum dare debeant, nisi in civitate predicta". Uo. 331 Commissio domini regis; perfecta coram eo bis, ac relatio domini Johannis de Schar -finek". Uo.