Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 959 védekeznek; a király könyörgésére azonban megjelenik Szent Jakab, és lándzsájával ledönti az erőd falait. A mariazelli és a Ramiro-legenda egyező elemei Dercsényi szerint a következők: 1. a király álma, 2. a látomás, 3. a haditanács határozata, 4. az ostrom megindítása és 5. a győzelem. Hogy pedig a műv.'sz (vagy a freskóciklus megrendelője) valóban a mariazelli történetet választhatta mintául az asturiai legenda megfestéséhez, valószínűvé teszi még a hálófülke felső jobb sarkában függő Madonna-kép is. Ez ugyanis a mariazelli legenda tartozéka, s talán azért került a fal üresen maradt helyére, mert Altichiero nem akarta Szent Jakabot kétszer szerepeltetni a képsorozatnak ebben a jelenetében. Az analógia további bizonyítéka Dercsényinek — a padovai—magyar politikai, diplomáciai, katonai, ikonográfiái, művészeti és kulturális kapcsolatok tökéletes ismeretén alapuló — az a megállapítása, hogy Altichiero Bonifacio Lupi kívánságára választhatta Ramiro modelljéül urának: Carrarai Ferencnek szövetségesét és barátját: Lajos magyar királyt. Megerősítik e megállapítását azok az Anjou-magyar heraldikai elemek is, melyeket Altichiero a képek díszítésére felhasznált. így az ostrom alatt megjelent Szent Jakabhoz térden állva könyörgő Ramiro ruházata liliomokkal van díszítve, pajzshordozója egy liliomokkal borított pajzsot ölel át, egy másik katona a király sisakját tartja, amely éppen olyan, mint amilyen Lajos király címerét fedi. A címer az Anjou-liliomokból és a magyar vágásokból áll, alatta csőrében patkót tartó struccal. Liliomok láthatók még a lótakarón, a király sátrán és zászlaján, egy másik zászlón pedig Horvátország címerének az elemei ismerhetők fel.213 A padovai történet kora tehát egyidős a freskócikluséval, s a kápolnaépítés idejének körülbelül a végére tehető. Dercsényi a korhatárt 1379-re helyezte — azért, mert Altichiero ebben az évben vette fel honoráriumának utolsó részletét. Ez az idő pedig szerinte Lajos király havasalföldi hadjáratának „1377. évi" keltével is megegyezik. Ezt a dátumot azonban — véleményünk szerint — korrigálni kell, mert Lajos király e háborúja nem 1377-ben, hanem 1375-ben zajlott le. Ez a korrekció pedig nemcsak szükséges, hanem hasznos is, mert — ha a kápolna építésére Bonifacio Lupi 1372 elején adott megbízást, 1376-ban (valószínűleg Szent Jakab ünnepén) pedig már fel is szentelték, Altichiero 1377 végén aligha foghatott volna hozzá a Ramiro-legenda al fresco megfestéséhez. I. Lajos királyunk egyházalapításairól Küküllei krónikája négy fejezetében emlékezik meg: a 42.-ben a pálos rendről és Remete Szent Pál testének hazahozataláról,21 4 a 43.-ban és 44.-ben a márianosztrai pálos,21 5 illetőleg a városlődi karthauzi kolostor,21 6 a 45.-ben pedig az aacheni és mariazelli kápolnák21 7 alapításáról szól, kronológiai adataikat azonban nem közli. Ezekre, valamint a krónikában nem említett más (nagyobb) királyi egyházalapításokra vonatkozólag csak a velük kapcsolatos oklevelekből szerezhetünk többnyire szűkszavú tájékoztatást. A mi szempontunkból a legértékesebbek az aacheni kápolnára vonatkozó oklevelek — azért, mert az alapítás idején kívül annak okára és körülményeire is rávilágítanak. Megtudjuk belőlük például, hogy Erzsébet anyakirályné 213 Dercsényi: i. m. 469-479. 214 Dékáni: i. m. 148-149. 215 Dékáni: i. m. 149. 216 Dékáni: i. m. 149. - Fejér: CD. IX/5. p. 239-244. 1378. március 18. Ekkor a kolostor már felépült, alapítása tehát korábbi keletű. 3X1 Dékáni: i. m. 149-150.
