Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
956 KUMOROVITZ L. BERNÁT vajda — azért, mert a krónikák bolgár királyának Radano, illetve Radomo neve közelebb áll Raduhoz, mint Stracimirhez ; az Andrea Gatari „Radomo Turco e re di Bulgheria" mondatával kapcsolatban tehát nem csatlakozik Steinherz véleményéhez, de magyarázatát sem kísérli meg. Mivel pedig Galeazzo (és Bartolomeo) G. a törökökről hallgat, Bratianu sem említi őket Lajos ellenfelei között, azt azonban ő sem tagadja, hogy a 14. század hetvenes éveinek a közepe táján a havasalföldi vajda már szövetségese a töröknek. A háború okát Layk vajdának a szörényi bánságból történt elmozdításában, célját pedig Treutel János mesternek az így megüresedett báni méltóságba való ültetésében látja.198 Arra a kérdésre, hogy a hadjárat valóban úgy folyt le, mint ahogyan azt a Gatariak leírják, Bratianu szerint nehéz felelni. A résztvevők száma és hadi felszerelése tekintetében bizonyára túloznak, az viszont igaz, hogy Radu-t pénzein olykor tetőtől talpig vasban ábrázolják.19 9 Brätianu azzal fejezi be értekezését, hogy Lajos király megállta ugyan helyét a csatatéren, győzelmének azonban nem lett meg a kívánt eredménye : a történetírók az 1377. esztendőt a Havasalföld feletti magyar uralom utolsó évének fogják tekinteni. S ez a háború fényt is derített annak a Radunak az alakjára, kit a legenda dicsőséggel övezett ugyan, a történelem azonban elfelejtett.200 Hóman Bálint szerint az ,,1377. évi török" hadjárat emlékét & História Cortusianorum II. Függeléke és Andrea Gatari História Paduana-ja őrizte meg. Véleménye20 1 a következő: „Lajos királynak e győzelméről padovai szövetségeséhez a velencei hadjárat küszöbén írt levele bizonyítja, mily nagy súlyt tulajdonított annak ő maga. Erre vall a mariazelli alapítás is,2 0 2 amit csak nagy és döntő diadal magyarázhat meg. A Carrarához írt levél nem jutott korunkra, de emlékét az említett két padovai forrás fenntartotta. Hogy ezek egyikének 'Radomo Turco e re di Bulgaria'-ja I. Muráddal és Sismán cárral azonos, nyilvánvaló; szinte érthetetlen, miért nem ismerték ezt fel, és miért akartak némelyek Morado-Radomo-1 bolgár királynak megtenni. . . Steinherz. . . a 15. századi Manestarfer elbeszélésének kronológiai adatai alapján kimutatta, hogy a máriazelli alapítás 1376 előtt nem történhetett, s így csupán az 1377. évi — s nem az 1366, avagy 1367. évi — török harcokkal függhet össze. Ezt egyéb okok is igazolják; Lajos ugyanis 1365 és 1372 között ellenséges viszonyban volt az osztrák hercegekkel, a béke köztük csak 1373-ban állt helyre, s a barátság 1374 óta szilárdult meg. Ekkor állt elő olyan helyzet, hogy Lajos osztrák területen templomot építtethetett, s Lipót osztrák herceggel 1378-ban történt hainburgi találkozása és gyermekeik ünnepélyes eljegyzése még az alapítás idejére is pontos következtetést enged meg. Erre a török hadjáratra vonatkozik egy 1377. 1 "Bratianu: L'expédition 74-82. - Lásd még az 59. jegyzetet és a hozzátartozó szöveget. 199 Bratianu: L'expédition 80. - Elekes Lajos: A havaselvi vajdák címere a középkorban. Turul 56/1942/12-21. 100 Bratianu: L'expédition 80-81. 201 Thallóczy előmunkálataira utalva (Magyar-bolgár összeköttetések. Századok 32/1898/ 113-123. - A tanulmány alapjául szolgáló okleveleket lásd a Történelmi Tár 11/1898/357-367. lapjain: uő: Oklevelek a magyar-bulgár öszeköttetések történetéhez 1360-1369" címmel. — Thallóczy: Bulgár bánság 577-603.) 202 Hóman: L m. II'. 627. — Hóman itt megjegyzi, hogy Thallóczy nem vette észre a török veszély kérdését. E véleménye azonban nem helytálló. Thallóczy előbb idézett tanulmányát ui. így fejezi be: „1370-1374-ig is számos vonatkozása van történetünknek Bulgáriával, de ezek már a magyar-török érintkezések fejezetéhez tartoznak."
