Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
I. LAJOS KIRÁLY 1375. ÉVI HÁBORÚJA 951 oklevele a legértékesebb,1 6 7 mert minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kérdéses háború valóban a litvánok ellen irányult, és az ő országukban folyt is le. Az oklevélben szereplő személyek közül ugyanis Benedek mester egykori bánt 1377. július 3-an már Sandeeben, a hadai élén Litvánia felé tartó király kíséretében találjuk.168 E megállapításunkat, az említetteken kívül, Lajos királynak 1377. október 30-án, Zólyomban, Benedek bán részére kiállított két adománylevele is igazolja: narratiójukban ugyanis a havasalföldi háborúról már mint régen megtörténtről emlékeznek meg, s az említett 1377. május 9-i oklevélben a bán néhai-iak mondott testvére: Péter mester akkor halt hősi halált.169 Megállapíthatjuk tehát, hogy Steinherz itineráriuma nem egy 1377. évi havasalföldi (illetőleg „török") hadjáratnak, hanem a Lajos király által 1377-ben személyesen vezetett litván háborúnak az idejét foglalja magában. Steinherz érdeme azonban megítélésünk szerint mégis nagy, mert felkeltette és úgyszólván napjainkig ébren tartotta a mariazelli legenda, illetve a forrásául szolgáló Lajos-féle „török" háború és a búcsújáróhely közötti kapcsolat iránt a tudományos érdeklődést. Ezért az ő nyomán továbbkutató és eredményeit részben vagy egészben értékesítő történetírók munkáinak az ismertetését sem mellőzhetjük. Hazai historikusaink közül Pór Antal figyelt fel elsőként Andrea Gatari és a Padovai krónika II. Függelékének a híradására. „Hitelesen értesülünk — írta 1892-ben —, hogy 1377 szeptember havában Lajos király tudósította barátját, Carrarai Ferencet, Padova urát, hogy nagy diadalt aratott a törökön és a bolgár királyon. A diadal sok vérbe került, minthogy a hitetlenek háromszor annyian voltak, mint a keresztények. Ez örömhírt Carrarai közzétette, mire nagy ünnepségeket tartottak Padovában."17 0 (Andrea Gatari „török" adatának hiteles voltában ő sem kételkedhetett.) Hogy pedig ez a „török" háború valóban 1377-ben folyt-e le, Pór nem kutatta. 1377-ben Lajosnak a lengyelek érdekében Litvániában (is) kellett harcolnia. Lajos király e hadjáratával 1892-ben Pór csak futólag foglalkozott, s itineráriumát is csupán Ráth — hibás — adatai alapján állította össze. E szerint „Lajos király hadát augusztus második felében indíthatta útnak. Szeptember 8-án Bele vára alatt keltezett. . . Szeptember 14-én a lipóci várban, 21-én Kassán, 30-án Budán tartózkodott".171 Lajos e „két" 1 41 A témánk szempontjából kulcsfontosságú oklevélnek fontos része: . . . Cum nos universas causas regnicolarum nostrorum exercituantium propter exercitum nostrum in proximo fiendum generaliter iusserimus prorogari, - fidelitati igitur vestre firmiter precipimus, quatenus omnes causas magistri Benedicti filii Heem, Nicolai filii et alterius Nicolai fratris suorum, necnon Stephani filii condam Petri, similiter fratris eiusdem magistri Benedicti, item Laurentii filii Heem et Nicolai filii Georgii de Vylak, ac Blasii, Ladislai, Laurentii et Damiani filiorum Ipoliti et Petri filii Monkus de Molunsaar in ipsum nostrum exercitum euntium in quibuslibet terminis coram vobis habitas vei habendas statu in eodem absque gravamine aliquali ad octavas festi beati Martini confessoris nunc venturas prorogetis. . . 1377. május 9. MODI. 42043. 16 *Pesty: Szörényi bánság III. 131-132. Lajos király az országbíróhoz intézett parancslevelében egy — Benedek bán kárára - megítélt birtokbaiktatást felfüggeszt -, amiró'l ugyanott és ugyanakkor Benedek részére is állít ki titkospecsétjével megeró'sített oklevelet. MODI. 105258. 16 9 Lásd a 47. és 48. jegyzetet és a hozzájuk tartozó szöveget. 17 0 Pór: Nagy Lajos 400., 2. jegyzet. 17 'Pór: Nagy Lajos 468., *-os jegyzet. 3*
