Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Kumorovitz L Bernát: I Lajos királyunk 1375. évi havasalföldi hadjárata (és "török") háborúja 919
936 KUMOROVITZ L. BERNÁT valamit, s mit feleljen Layk vajdának, ha (esetleg téves) eljárása miatt szemrehányással illetné.100 Végül 1374. október 4-én Lajos király Temes megyei, illetőleg temesvári mileseit, nemeseit, clienseit, valamint oláh és egyéb famulusait (valacalibus et aliis famulis suis) értesíti, hogy Heem fia Pál fiát: Benedek egykori bánt és temesi ispánt bizonyos reájuk háruló szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatuknak velük való közlésével bízta meg (quedam certa nostra negotia vobis commiserimus referre servitia vestra immediate tangentia), azért szavait fogadják úgy, mintha utasításait maga közölte volna velük.101 A török-kérdésben egy időre megszakított fonalat elsőnek a pápa vette fel. A Laskaris János által küldött levelében arról értesítette Lajost, hogy saját állama, valamint Magyarország és más fejedelmek és előkelőségek részvételével szövetséget kíván létesíteni abból a célból, hogy hajóhadat szervezzenek és tartsanak fenn a Földközi-tenger keleti medencéjében. Lajos azonban nem méltányolta a tervet. A pápa 1374. szeptember 19-én kelt levelében csodálkozik ezen, hiszen Magyarország éppen most került szomszédságba a törökkel, az unió tehát őt és országát nagyon is érdekelhetné. Ezért kéri, másítsa meg elhatározását már csak azért is, mert félő, hogy példáját mások is követni fogják, ha pedig most nem állnak ellen a töröknek, az végképp túlsúlyra jut a keresztény hatalmakkal szemben. Döntéséről pedig, mint ezt levelének vivői: István zágrábi püspök és Zudar Péter szlavón bán által is kéri, írásban értesítse, hogy az ügyben további lépéseket tehessen.1 02 Lajos király válaszát nem ismerjük - valószínűleg azért, mert nem is küldött ilyet. Tanúnk rá XI. Gergely pápa újabb, 1375. január 28-án kelt levele. A hajóhad felállításáról most már hallgat, és csak a görögök megsegítése érdekében emel szót. Arra emlékezteti Lajos királyt, hogy a görög császárnak egykor (Budán) megígérte, ha visszatér a római egyház kötelékébe, segítséget nyújt neki a török ellen. János császár azóta beváltotta ígéretét, a magyar segítséget azonban mind ez ideig nem kapta meg.1 0 3 S bár a császár és 100 A levél keltének hiányzó évéül nemcsak azért vette Thallóczy az 1374. esztendó't, mert mint írja, Lajos király egy másik oklevelét június (helyesen: július) 4-én keltezi Zólyomból (Sebestyén: i. m. s. a. 1374), hanem azért is, mert úgy tudja, hogy Layk vajdának akkoriban támadtak súrlódásai alattvalóival. - Wertner 1903-ban megjegyezte, hogy Lajos király július 4-én valóban Zólyomban tartózkodott, arra azonban nincs bizonyíték, hogy a levélben éló'nek mondott Lajk vajda 1374-ben élt-e még. (Itinerar 148.) 1905-ben azonban ezt a keltezést már bizonytalannak tartja - azért, mert Lajos király 1373. február 2-án, só't szerintünk július 1-én és 2-én is keltezett Zólyomból. (MODI. 67605., Sebestyén: i. m. s. a. 1373.) Wertner Thallóczynak arra a kijelentésére alapítja véleményét, hogy „a kérdéses levél. . . összefügg a további eseményekkel, s kulcsa annak a forradalomnak, melynek nyoma Lajos királynak 1377. november 19-én a brassóiakhoz intézett levelében tetszik föl", az említett súrlódásokat abból véli megállapíthatni. (Thallóczy: Bulgár bánság 603.) - Thallóczynak ez a megjegyzése valóban téves - azért, mert nem ismerte (de Wertner sem) az 1375-ben lezajlott háborút. Pedig éppen ez bizonyítja Thallóczy keltezésének helyes voltát. Lajos király 1374. évi nyári itinerariumának állomáshelyeit lásd a 10. jegyzetben. A levél szövegét lásd a Függelék 1. számában, valamint Thallóczy: Bulgár bánság 603., Függelék XIV. sz. és uo. 614-615. Jelzete: MODI. 47883. - A 614. 6. sorában a familiaris famulus-ra, a 615. 7-8. sorában pedig a transmitters volumus transmittenus-ra javítandó. 101 Fejér: CD. IX/4. p. 567-568. 102 Fejér: IX/4. p. 583-584. - Theiner: i. m. II. 150., 300. sz. 103.. . significavit nobis nuper . . . Joannes imperátor Grecorum, quod licet olim, dum ipse tecum fuit in tuo regno, a te . . . contra . . . Turcas tue potentie auxilium postulaverit, tuaque . . . magnificentis sibi . . . respondent: si ipse ad obedientiam Romane rediret ecclesie, sibi huiusmodi
