Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Láng Imre: Az Egyesült Államok "új semlegessége" az 1930-as években 48
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK „ÚJ SEMLEGESSÉGE” AZ 1930-AS ÉVEKBEN 85 export tilalmát előirányzó elgondolásokkal, azt állítva, hogy veszélyes helyzeteket teremt a szállító ország számára, ha a hadviselő felek megsokszorozódott áruigényeinek kielégítését korlátozni próbálja. E megállapítása voltaképp a kormány korábbi kvótarendszer-terve ellen irányult, amely arra a felfogásra épült, hogy a békeszinten maradó export engedélyezése esetén nem érheti szerződésszegés vádja a szállító országot.96 Baruch annak a bizonyítására törekedett, hogy a kvótarendszer nem a békeszintű kereskedelem folytatását, hanem — ellenkezőleg — azt eredményezné, hogy a szállító ország szembekerül a létérdekeiben veszélyeztetett hadviselővel. Ajánlott megoldása az volt, hogy az Egyesült Államok fegyverek kivételével adjon el mindent a hadviselőknek, amire azoknak szükségük van, s így nem teszi ki magát a háborúba sodródás kockázatának. Baruch arra hivatkozva ismerte el a fegyverek exportjának tilalmát, hogy az humanitárius célt szolgál, a kereskedelem egyéb korlátáiról azonban azt állította, hogy azok nemcsak kockázatosak az Egyesült Államok békéje szempontjából, de ártanak is az „erőtlen” amerikai kereskedelemnek. Azt fejtegette, hogy nem az eladás, hanem az áruk tengeri szállítása jelenti a veszélyt. A javasolt megoldási mód: az amerikai exportőrök készpénzért adjanak el a hadviselőknek, s ezek masuk szállítsák el a kifizetett árut az Fgy^ült Állnm^k Hkftt*j" ^~böl, az eladások tehát a , ,fizess-szállítsd”-e1v alapján történjenek. A nagy feltűnést keltett " tanulmány reálpolitikai és gazdasági meggondolásokra hivatkozva ajánlotta az amerikai beszerzési források hozzáférhetővé tételét a hadviselők számára. A szerzőnek összhangba kellett hoznia az exportérdek szolgálatát az „új semlegesség” koncepciójával. Baruch ezt úgy oldotta meg, hogy elfogadta e koncepció fegyverkiviteli és kölcsönnyújtási tilalmát, a „fizess-szállítsd”-clvct pedig olyan funkcióval-íuházliTTel, aim egybevágott az „új ’ semlegesség” fő céljával: a háborús veszély távol tartásával.97 * A szenátus és a képviselőház külügyi bizottságanakdnöke 1937. január 22-én, illetőleg 25-én nyújtotta be törvénytervezetét. A szenátusi bizottság elnökének tervezete már a „fizess—szállítsd”-formulát tartalmazta, míg a képviselőházi bizottság elnöke a kormány korábbi kvótarendszer-tervével csaknem azonos javaslatot tett. RooseyelLés-HuB az adott körülmények között egyetlen feladatot látott: a törvény valamelyes „rugalmasságának”, tehát bizonyos fokú elnöki diszkrecionális jogkörnek a biztosítását, A fegyver^ kivitel1' nem volt mit tenni; ezt a sókat vitatott kérdést a Kongresszus lezártnak tekintette. A State Department^ stratégiai fontosságú anyagok problematikájára összpontosította erőfeszítéseit. A képviselőház külügyi bizottságában bejelentette, hogy a kormány feladja a kvótarendszert, és hozzájárul a „fizess—szállítsd”-formulához.9 8 A "cTöntés elejét vette a kvótarendszerrel kapcsolatban óhatatlanul kiújuló vitáknak. Roosevelt a Legfelső Bíróság reformjára készült, és attól tartott, hogy a benyújtandó törvényjavaslat kongresszusi fogadtatását nehezítették volna a kvótarendszer elleni támadások.99 Másrészt a State Department arra számított, hogy a „fizess—szállítsd”-formula tárgyalása során megszerezhető lesz az elnök számára kívánt jogkör. A bejelentés ered96 Vö. Hull ezzel kapcsolatos nézeteivel (77. old.) 9 ’’Bernard M. Baruch: „Neutrality.” Current History, 1936. június. 33-44. 9 'Divine: i. m. 174. 99A reform terve a Legfelső Bíróság létszámának növelését irányozta elő a New Deallel szemben álló idős bírák oppozíciójának leküzdése érdekében. A terv 1937 nyarán kudarcot vallott a szenátusban.
