Századok – 1983
KÖZLEMÉNYEK - Babanászisz Szteriosz: Az 1821-es görög forradalom és a kapitalizmus fejlődése Görögországban 804
AZ 1821-ES GÖRÖG FORRADALOM 815 Görögországban a szóban forgó időszakban nem épült ki fejlett, az egész országot átfogó vasúthálózat. Látványos fejlődést mutatott azonban a kereskedelmi flotta. Mindkét jelenség összefügg Görögország földrajzi adottságaival és a görög tőke komprádor jellegével. A görög kereskedelmi flotta fejlődését előmozdította a Szuezí-csatorna 1869. évi és a Türr István magyar vállalkozó közreműködésével épített Korinthoszi-csatorna 1893. évi megnyitása, a nemzetközi kereskedelem megsokszorozódása és az ukrán búza görögországi exportjának növekedése. A görög kereskedelmi flotta űrtartalma 1840—1910 között 4,1-szeresére nőtt.3 S Minőségi változás, hogy az 1875 utáni időszakban a hagyományos vitorlás hajókat fokozatosan felváltották a korszerűbb, gyorsabb és nagyobb űrtartalmú gőzhajók. A gőzhajózásra való áttérés az ipari forradalom görögországi kibontakozásának és elterjedésének egyik legfontosabb területévé vált. A 19. század második felében egyre inkább elterjedt a bérmunka. Ez tükröződik a lakosság összetételének módosulásában is. A városi lakosság aránya az összlakossághoz képest az 1840. évi 15,2^ról 1879-ben 18%ra és 1907-ben 24%^ra emelkedett.3 6 Ennek megfelelően csökkent a falusi lakosság aránya. A legnagyobb foglalkozási csoport az agrárlakosság volt; aránya azonban csökkenő tendenciájú: az 1853. évi 79,8%-ról például 1879-ben 61,7%-ra esett vissza. A nagybirtokosok aránya 1879-ben 6,9%-ot tett ki. A nagybirtokok egy része tőkés jellegű gazdaság, vagy átmeneti állapotban volt a feudális gazdaságból a tőkés gazdaságba. Erre enged következtetni a bérmunka elterjedése és a cselédek számának növekedése. Ez utóbbiak 1879-ben a foglalkoztatottak 8,8%-át képviselték. A cselédek egy része jobbágy, másik része azonban agrármunkás volt, vagy átmenetet képezett az egyik formából a másikba. Ilyen átmeneti osztályformák a többi foglalkozási kategóriáknál is találhatók. Az iparosok aránya az 1853. évi 8,9%-ról 1879-ben 9,6%ra nőtt. Növekvő tendenciát mutatott a kereskedők aránya is. A munkások száma és aránya a 19. század első három negyedében lassan növekedett, 1879-ben elérve a foglalkoztatottak 9,2%-át.3 7 A századfordulón az agrárlakosság arányának csökkenése és a nem agrárlakosság arányának növekedése folytatódott. Az aktív, nem agrárlakosságon belül (= 100) azonban az iparban és kézműiparban foglalkoztatottak aránya 1879 és 1907 között 39,2%-ról 38,l^ra, a háztartási és magánszolgáltatásoknál foglalkoztatottaké 17,2%-ról 11,4%-ra és a közszolgáltatásoknál foglalkoztatottaké 13%-ról 9,8%-ra csökkent, míg a kereskedelemben és szállításoknál foglalkoztatottak aránya 24,2%-ról 33%-ra, a szabadfoglalkozásúaké pedig 6,3%-ról 9,8%-ra emelkedett.3 8 A fenti folyamatokkal párhuzamosan a lakosság műveltsége is fejlődött. Ezt jelzi az elemi oktatás elterjedése és az analfabétizmus visszaszorulása. A megkésett fejlődés és számos egyéb sajátos tényező azt eredményezte, hogy az 1821-es forradalom után megalakult újgörög állam nagyobb szerepet játszott az ország gazdasági életében, mint a fejlett nyugat-európai országokban; a politikai és gazdasági élet aktív tényezőjévé vált. Ennek olyan specifikus okai voltak, mint az új állam, illetve 35Mitchell, В. R.: European Historical Statistics 1750-1970. McMillan Press Ltd, London and Basingstoke, 616-630. 36 Moszkof, K..: i. m., 170.; Sztatisztiki Epetirisz tisz Elladosz 1930, 50-51. 31 Hivatalos összeírásokból származó adatok, ill. számítások - Lásd Kordatosz, /.: Iszagogi isz tin isztoria tu elliniku kapitaliszmu. Athén 1930,18. Kordatosz, I.: Isztoria tu elliniku ergatiku kinimatosz. Athén 1956, 13. 3 8 Tszukalasz, K..: Exartiszi ke anaparagogi. Ekdoszi Themelió 1977,184.
