Századok – 1983
TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741
A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 793 gyűlések százait tartották követeléseik alátámasztására — mindhiába ... Csak annyi eredményt értek el, hogy a kormány 1931 novemberében a szakszervezetek részére egyszeri 150 000 P munkanélküli segélyt folyósított.22 9 A kormány a polgári pártok éles támadásának következtében a további segélyezést beszüntette. A szakszervezetek vezetőivel történt korábbi tárgyalásokon ígért segély elmaradt annak ellenére, hogy Károlyi Gyula miniszterelnök is elismerte a szakszervezeti küldöttség előtt a munkanélküliek segélyezésének jogosságát.23 0 Rámutatott a szakszervezeti beszámoló „a munkanélküli segélyt támadó urak részéről sohasem hallottuk, hogy kifogásolták volna azt, hogy a kormány évről évre az ezer és tízezerholdas birtokosoknak sok millióval siet a segítségére, ezek az urak sem a 33-as bizottságban, sem pedig a parlamentben nem tiltakoztak soha, hogy az állam 50—60 millióval támogatja ezen érdekeltségeket az adófizető polgárok zsebéből".23 1 A beszámoló megállapítása szerint az országban egyedül a munkásosztály van magára hagyva és kizárólag csak a szakszervezeti segélyre utalva, a magyar munkanélküliek támogatását a kormány elintézettnek tekintette azzal a 200 ezer pengővel, amit a főváros folyósított részükre, és az ingyen ebéddel és ínségmunkával, pedig a statisztikák szerint a magyar városokban 527 000 ínséges lakost tartanak nyilván, akik hatósági támogatásra szorulnak.2 3 2 Ez a tömeg a városok lakóinak 22%-át teszi. A munkanélküliek nyomasztó nyomorát reprezentálta a szakszervezeti beszámolónak az a része, amely ismertette, hogy az egyes települések lakosságának hány százaléka van ínségesnek nyilvánítva. így Hajdúszoboszlón a lakosság 56,4%-át, Makón 36,6%-át, Szentesen 54,2%-át, Újpesten 31,2%-át, Hajdúböszörményben 30,7%-át, Baján 29,5%-át, Pécsett 26,8%-át, Szekszárdon 26,1%-át, Mezőtúron 25,3%-át, Nagykőrösön 25,2%-át, Székesfehérvárott 22%-át, Szegeden 21,1%-át, Budapesten 18,9%-át nyilvánították ínségesnek.23 3 Az ijesztő nyomor ellenére a munka nélküli munkások csak a szakszervezetektől kaptak rendszeres segélyt, az egyes szakszervezetek vezetősége által meghatározott járulék fizetése mellett, 8-10 héten keresztül. A Vasas Szakszervezet például a munka nélküli munkások részére 1930-ban 143 280 35, 1931-ben 154 655 50, 1932-ben 90 654 70 pengőt fizetett ki. A szakszervezeti beszámoló azt is kimutatta, hogy fennállása óta, 1903-tól 1932-ig a szakszervezet munkanélküli segély címén 1 102 152 500 koronát és 633 418 12 pengőt fizetett ki tagjainak. Az imponálónak tűnő számok ellenére a szakszervezet szomorúan állapította meg, hogy mindez az erőfeszítés a munkanélküliek nyomorát csak kis részben tudta csökkenteni, és jóval több segélyre lenne szükség.23 4 A kormány magatartása és a tömegek radikalizálódása a kommunisták befolyásának növekedése a munkanélküliek körében, arra késztette a Szociáldemokrata Pártot, hogy számos nagyarányú munkanélküli tüntetést szervezzen. Ezek a tüntetések vezettek el végül 1930. szeptember l-hez, a magyar munkásosztály legnagyobb méretű politikai 2 2 9 P, I. Arch. 651 f. 1930/26. A Magyarországi Vas és Fémmunkások Központi Szövetsége Vezetőségének jelentése és zárszámadása az 1930-32 évekről a XIV. rendes közgyűlésre. 2 90 2 3 0 Uo. 231 Uo. 2 3 2 Uo. 2 3 3 Uo. 2 3 4 Uo.
