Századok – 1983

TANULMÁNYOK - Baksay Zoltán: A munkanélküliség esetére szóló kötelező' biztosítás és a munkanélkülisegély kérdése az ellenforradalmi Magyarországon 741

A MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS AZ ELLENFORRADALMI MAGYARORSZÁG 791 A folyamodók hangot adtak annak a véleményüknek is, hogy a munkanélküliek segélyezése nem lehet a helyi hatóságok feladata, hanem az államé.2 ' 9 Azt is megírták, hogy a munkanélküliek nehéz helyzetét csak a munkaalkalmak növelése könnyítheti, de hangsúlyozták, arra is gondolni kell, „hogy az ipari és kereskedelmi munkásság,amely ma lényeges alkotó elemét képezi a város lakosságának, nem szégyeníthető meg állandóan azzal, hogy könyöradományokat toljunk eléje, mert az önérzet kárára van, és olyan vonat­kozásokat teremt, amelyek öntudatlanul is a segélyek alamizsnaszerű jellegét domborítják ki".22 0 A miskolciak ezekkel a soraikkal a munkanélküliség elleni biztosítás és a szegény­gondozás közötti alapvető különbségre mutattak rá — igen szemléletesen. Kérték a minisz­tert, hogy a munkanélküliség elleni biztosítás törvénytervezetét mielőbb tárgyalják le, mert ez a leghatékonyabb módja a munkanélküliek támogatásának, és sem az államnak, sem a városoknak nem érdeke a munkanélküliség kérdését alkalmi segélyezéssel meg­oldani, mert a munkanélküliek egy részében „a munka iránti tiszteletet és a munka szeretetét öli ki az ellenérték nélküli segélynyújtás".2 2 1 Új színfoltot jelentett a munkanélküliek megsegítéséért indított harcban a Kommu­nisták Magyarországi Pártjának erőteljes kampánya a munkanélküliek sorában. A KMP fel­ismerte, hogy a gazdasági világválság okozta tömegnyomor és óriási munkanélküliség következtében gyorsan forradalmasodó munkanélküliek közötti munka igen eredményes lehet a rendszer megdöntése szempontjából, ezért tevékenységének középpontjába 1929 végétől kezdve, a munkanélküliek harcának szervezését állította. A munkanélküliek között végzett munka stratégiáját és taktikáját a KMP Központi Bizottsága, a munka­nélküli-bizottságok illegális konferenciáján 1930 januárjában dolgozta ki, amely „a mun­kanélküli-konferencia akcióterve" címen jelent meg. Ez az illegális pártsejtek részére készült, több részből álló anyag részletesen foglalkozott a munkanélküliség okaival, nagy­ságával, a munka nélküli tömegek nyomorával és harckészségével, a közöttük végzendő munka módszerével.22 2 Ebben a szektás vonásokat is magán viselő akciótervben fogalmazta meg a párt a munkanélküliek fő követeléseit. Ennek legfőbb lényege, hogy nem közmunkát, nem mun­kanélküliség elleni biztosítást, hanem állami munkanélküli segélyt követeltek. „Mi nem munkaalkalmat fogunk kunyerálni, mert megígérik ugyan, de attól felkopik az állunk. Mi azonnali segélyt, kenyeret követelünk a munkanélküliek számára. Nem alamizsnát, hanem állami rendes munkanélküli segélyt. Fizessenek a kapitalisták" - szögezte le a KMP Köz­ponti Bizottsága az akciótervben.2 2 3 A konkrét munkanélküli-követeléseket a követ­kezőkben fogalmazta meg a párt: 1. Azonnal 16 Pengő állami munkanélküli segély férfi, női és ifjúmunkás munkanélküliek részére. 2. Családos munkanélküliek részére, gyermekenként heti 2,50 P családi pótlék. 3. Lakbérmoratóriumot a munkanélkülieknek. 2 '9 Uo. 2 2 0 Uo. 221 Uo. 2 2 2 P. I; Archívum 651 f. 2/1929-sz. n. 10 és 651 f. 2/1930-1-3425. A KMP által készített munkanélküli konferencia akcióterve. 2 2 3 Uo. 6*

Next

/
Oldalképek
Tartalom